pénz A: 1211 ? Peneze [sz.] [szn.] (PRT. 10: 512); 1229 uothpenez (Wenzel: ÁÚO. 1: 262); 1230 utpiniz (Wenzel: ÁÚO. 1: 271); 1370 Penzes [sz.] [szn.] (OklSz.); 1372 u./ pencʒt (JókK. 80); 1456 k. peʒth (SermDom. 1: 319); 1512 pyznel kyl (KárOkl. 3: 86); 1528 pensbwl (SzékK. 363); nyj. péndz (MTsz.) J: 1 1229 ’általános értékmérőként és csereeszközként használt érme, bankjegy a gazdasági életben | Geld’ # (↑); 2 1372 u./ ’pénzdarab, érme | Geldstück’ (↑); 3 1511/ ’a középkor végi magyar forint századrésze | ungarische Währungseinheit im ausgehenden Mittelalter 〈1/100 Forint〉’ (TörtTár 1903: 416); 4 1784 ’a hal pikkelye | Fischschuppe’ (NSz.) Sz: pénzes 1370 [szn.] (↑) | pénzel 1780 pénzelhet-is (NSz.)
Szláv jövevényszó. | ≡ Óe. szl. pěnęẓь ’pénzérme’; szbhv. (R.) pjȅnēz, (N.) penez, pinez ’érme; ‹többes számban› pénz’; szlk. peniaz ’ua.’; or. (R.) пéнязь ’érme, kis fémpénz’; stb. [< ném. (ófn.) pfennig ’fillér’, (ószász) penning ’frank ezüstdénár’]. Forrása: lat. pondus ’súly méréshez, teher stb.’. ⌂ Az átvétel korában a szláv szó belseji ę már denazalizált magánhangzó volt. Ez a magánhangzó a magyar ragozott alakokból kiesett, a pénz alak ennek a folyamatnak a folytatása. A péz, píz változatok későbbi denazalizációval keletkeztek. A 3. jelentés a 2. jelentésre megy vissza. A 4. jelentés metafora a 2. jelentés alapján. – A penyáz ’pénz’ (1724: MKsz. 1987: 233) tájszó egy újabb külön átvétel a szlovákból.
☞ MNy. 5: 172, 21: 57; Kniezsa: SzlJsz. 414; TESz.; EWUng.→ fa-, fehér-, font, hópénz, készpénz, pénz-, ponyva
pénz-
I pénzváltó A: 1416 u.² penʒ ualtocnac (MünchK. 26va) J: ’pénz(nemek és -címletek) átváltásával foglalkozó személy | Geldwechsler’ | pénztartó ∆ A: 1508 penz tartoba (DöbrK. 438) J: ’pénzes fiók | Geldkasten’ | Ilyenek még: pénztár ’pénztárkészlet, készpénz(készlet), kassza | Kassenbestand, Barschaft, Zahlraum, Kasse’ (1786: Szily: NyÚSz.)II pénzszerető A: 1585 Penz zeretoͤ (Cal. 709) J: ’pénzsóvár | geldgierig’ | pénzőrző † A: 1618 pénz-oͤrzoͤ (NySz.) J: ’fukar, fösvény, zsugori | geizig’ | pénzéhes A: 1808 Pénz ehes (NSz.) J: ’pénzsóvár | geldgierig’ # | Ilyenek még: pénzszomjas ’ua.’ (1835: Honművész 1835. ápr. 5.: 222); pénzsóvár ’pénzéhes | geldgierig’ (1837: Társalkodó 1837. szept. 2.: 277)III pénzügy A: 1816 pénzügy (Márton J.: OskolaiLex. 1: 170); 1823 pénzügy (NSz.) J: ’anyagi helyzet, ill. vele kapcsolatos ügyek, körülmények | Finanzen’ | pénzember A: 1836 pénzembere (Jelenkor 1836. szept. 21.: 307); 1839 pénzemberek (NSz.) J: ’tőkepénzes | Geldmann’ # | pénzarisztokrácia A: 1834 pénzaristokratiát (Jelenkor 1834. máj. 24.: 336); 1844 pénzaristocratia (NSz.) J: ’a nem arisztokrata származású (dús)gazdag, kiváltságos személy(ek), fináncarisztokrácia | Finanzaristokratie’ | Ilyenek még: pénzintézet ’pénzügyi műveleteket bonyolító intézmény | Geldinstitut’ (1837: Jelenkor 1837. júl. 5.: 209)
Összetett szavak előtagja, azonos a →pénz szóval. | ⌂ Az 1. és 2. csoportban az előtag ’pénz’, a 3. csoportban ’tulajdon; érték’ jelentésben áll; az 1. és 3. csoport összetételei birtokos, szervetlen alárendelések, a 2. csoportéi határozói alárendelések. Az 1. csoport szavainak egy részét illetően találhatók -ás/-és képzős származékszavak is; vö. pénzverés (1750: NSz.); pénzváltás (1782: NSz.); stb. A 3. csoport szavainak keletkezésében német minták is szerepet játszhattak; vö. ném. Finanzaristokratie ’pénzmágnás’, Geldmann ’(nagy)tőkés’; stb.
☞ TESz. pénztár a.; EWUng.→ arisztokrácia, éh, ember, őr², pénz, szerelem, tart, ügy², váltNszt ↪pénzéhes