pátriárka A: 1372 u./ patriarcha (JókK. 23); 1527 patriarkak (ÉrdyK. 380); 1546/ Patriarkhac (HoffgreffÉn. M2b); 1603/ Patriárcha (Pázmány: ÖM. 1: 23); 1670 Pátriárchákra (Nyr. 6: 262); 1754 Pátriárka (NSz.) J: 1 1372 u./ ’a zsidó nép ősatyáinak egyike az Ószövetségben | Patriarch im Alten Testament’ (↑); 2 1575 ’a főpap címe a keleti keresztény egyházakban | Haupt einer autokephalen Ostkirche’ (Heltai: Krón. 41b)
patriarkális A: 1694 patriarchális (MNy. 79: 246); 1833 Patriarchalis (NSz.); 1855/ patriárkális (NSz.); 1860 patriarkális (NSz.); 1865 legpátriárkálisabb (NSz.) J: ’hagyományőrző; régimódian egyszerű, szokásos, szokott | altväterlich; ländlich, sittlich’
Latin jövevényszók. | ≡ Lat. patriarcha ’ősatya’, (e.) ’főpap, érsek’ [< gör. πατριάρχης ’ősatya, egy nemzetség feje, uralkodó’ < gör. πατρία ’eredet, származás; nemzedék, nemzetség’ + ἀρχός ’vezető, uralkodó’] | lat. patriarchalis ’pátriárkai’. ≋ Megfelelői: ném. Patriarch, patriarchalisch; fr. patriarche, patriarcal; stb.: ’pátriárka’, ’patriarkális’. ⌂ A patriarkális szó végi s-éhez vö. →aktuális, →brutális stb.