onánia A: 1792 onaniából (NSz.); 1896 Onánia (PallasLex.) J: ’önkielégítés | Onanie’
onanizál A: 1876 onánizál (NépszavaMHK. 1876. jún. 11.: [2]); 1926 Onanizál (Horovitz: IdSzMagy.) J: ’önkielégítést végez | onanieren’
Valószínűleg a szócsalád alapja, az onánia latin (tud.) jövevényszó. | ≡ Lat. (tud.) onania ’önkielégítés’, tkp. ’megszakított nemi közösülés’ [< Onan [szn.]; vö. Genesis 38: 9]. Orvosi műszóként az angolból terjedt el. ≋ Megfelelői: ném. Onanie; ang. onany; stb.: ’onánia’.
Az onanizál képzőcsere. | ⌂ Az onanizál a magyarban a (R.) onaníroz (1891: Füredi: IdSz.) képzőcserével létrejött változata; utóbbi a ném. onanieren ’ua.’ szóból származik.
☞ TESz.; NytudÉrt. 93: 23; EWUng.