okker A: 1682 okker (MNy. 89: 381); 1847 oker (NSz.) J: 1 [jelzői értékben is] 1682 ’földfelszín; sárgásbarna mázolófesték | Erdfarbe; gelbbraune Malerfarbe’ (); 2 1855 ’ásványi málladék, sárgás festőföld | Mineralgemenge, das gelb färbt’ (NSz.)

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Ocker ’egy fajta ásványi málladék; sárgásbarna mázolófesték’ [< lat. ochra ’okker’].  ≋  Megfelelői: ang. ochre; fr. ocre; stb.: ’okker’.  ⌂  A (R.) okra ’okker’  (1818: ) a latinból származik.

TESz.; EWUng.