nyirkos A: 1452 Nyrkus [hn.] (OklSz.); 1645 nyirkos (NySz.); 1780 Nyírasodik [sz.] (NyF. 50: 44) J: 1 1452 ’mocsaras 〈hely〉 | sumpfig’ (↑); 2 1645 ’nedves | feuch, naßkalt’ # (↑)

nyirok [4] A: 1784 nyirok (Baróti Szabó: KisdedSz. 61); 1803 nyirk (Márton J.: MNSz.–NMSz. Naß, das a.) J: 1 1784 ’nedvesség, nedv | Feuchtigkeit, Nässe, Saft’ (↑); 2 1791 ’márga, márgatalaj; kiszáradt mocsarak, árvizekből hátrahagyott állóvizek iszapjából képződött talaj | Mergel(boden); Boden aus dem Schlamm ausgetrockneter Sümpfe’ (NSz.); 3 1828 ’a test savós üregeit, szöveti sejtek közötti hézagokat kitöltő folyadék | Lymphe’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a nyirkos belső keletkezésű, valószínűleg származékszó. |  ⌂  A szótő azonos lehet az ősmagyar kori →nyír² alakkal. A szóvég -kos névszóképző, amely egyes k-ra végződő -s melléknévképzős szavak analógiájára keletkezett; vö. torkos (→torok), nehézkes (→nehéz) stb.

A nyirok elvonás. |  ⌂  A nyirkos szóból elvonással keletkezett a nyelvújítás korában.

☞ Bárczi: TihAl. 38; TESz.; NyK. 81: 185, 231; EWUng.→ nyír²UN UEW. № 639