nyimnyám A: 1792 nyim nyám (NSz.); 1817 nyám-nyám (NSz.) J: ’gyámoltalan, nyamvadt | schlapp, unbeholfen’
Játszi szóalkotás útján keletkezett ikerszók. | ⌂ A nyám szóból keletkezett; kialakulásmódjához vö. →dínomdánom, →ipiapacs stb. A nyám valószínűleg elvonás a →nyámmog szóból. Az ikerszó eredeti jelentése a vontatott, nehézkes evéssel vagy lassú beszéddel kapcsolatos lassú, megfontolt szájmozgásra vonatkozott. Ennek bizonyítékául vö. nyimmel-nyámmal ’fáradságosan, nehézkesen ‹eszik›’ (1713: Kis-Viczay: Sel. 301). Ez az eszközhatározóragos megszilárdult ragos alakulat az →ímmel-ámmal hatását is tükrözi; ehhez vö. (R.) ímeg-nyámog ’akadozó, elcsukló hangon beszél’ (1668: NySz.). A nyimnyám jelentése a feltételezett eredeti jelentésből származik, amely részben metonímia, részben a nyamvadt (→nyomvad) hatására keletkezett. – A nyimnyám szó utótagja a nyámnyila ’lagymatag, gyámoltalan’ [ikerszó] (1868/: NSz.) előtagjában is fellelhető.
☞ TESz.; EWUng.→ nyámmog