nyúz A: 1211 ? Niuizou [ɔ: Nuhzou] [sz.] (PRT. 10: 54); 1237 Nuza [sz.] [szn.] (ÓMOlv. 91); 1399 Nyuzuth [sz.] [szn.] (OklSz.); 1506 nẏwzwan [sz.] (WinklK. 334); 1538 megnyózzák vala [] (RMKT. 2: 16) J: 1 1211 ? ’vminek a bőrét lefejti, lehúzza | häuten, abbalgen’ # (), 1504 ’ua.’ (OklSz.); 2 1399 ? ’kínoz, gyötör | schinden, grausam quälen 〈abstr.〉’ # (), 1506 ’ua.’ (); 3 1527 ’vmitől megfoszt; nyomorgat, kötelezettséggel túlterhel | plüdern; bedrücken’ (ÉrdyK. 26); 4 1775 ’〈mondanivalót, zeneművet〉 unalomig ismétel, művésziség nélkül játszik | bis zur Langeweile wiederholen 〈ein Thema, ein Musikstück〉’ (NSz.); 5 1847 ’időben kelleténél jobban elnyújt; időt lassan, unalmasan eltölt | in die Länge ziehen; die Zeit eintönig verbringen’ (NSz.); 6 1882 ’gondatlanul visel, nyű | abnützen’ (NSz.)

Valószínűleg örökség, finnugor kori tővel, magyar képzéssel. |  ⌂  A tő megfelelései vitatottak.  ≡  1. Vog.  (T.) ńōj-, (AL.) ńüjjǟl- ’nyúz’; votj.  (K.), (G.) ńij- ’nyúz, lenyúz’ [fgr. *ńujɜ- ’(meg)nyúz, lenyúz’; a tőhöz vö. esetleg →nyújt].  ≡  2. Lp.  (N.) njuovvâ- ’megöl, leöl ‹állatot élelemkészítés céljából›; megnyúz ‹késsel›’ [fgr. *ńoße- ’megnyúz’].  ⌂  A szóvég -z gyakorító képző; vö. →néz, →vonz stb. Mindkét magyarázat esetén a szó belseji ú hosszúsága a finnugor szó belseji mássalhangzó ősmagyar fejlődésének köszönhető. A 4. jelentés olyan kifejezésekben jött létre, mint az ugyanazon bakot nyúzza(1585: Cal. 126) az eredeti 1. jelentés alapján.

Szinnyei: NyH.; TESz.; UEW. 326; EWUng. nyújtUN UEW. № 641; UEW. № 644