neszel A: 1548 neszelic (NySz.) J: 1 1548 ’figyel, fülel | beobachten’ (↑); 2 [főleg meg~] 1860/ ’megjegyez, észrevesz, meghall | merken, wahrnehmen, hören’ (NSz.); 3 [főleg meg~] 1887 ’sejt | ahnen’ (Nyr. 16: 474)

nesz A: 1608 neszet (MNy. 79: 246) J: 1 1608 ’hír, híresztelés | Gerücht’ (↑); 2 1783 ’(rendszerint kisebb) zaj, lárma | (leises) Geräusch’ # (NSz.); 3 1803 ’ürügy, kifogás | Vorwand’ (NySz.); 4 1816 ’ösztön | Instinkt’ (NSz.) Sz: nesztelen 1823 nesztelen (HébeZs. 299); 1834 Nesztelen (NSz.)

neszez A: 1710 neszez (Nyr. 72: 79) J: 1 1710 ’zajt üt, zajong | Geräusch machen’ (↑); 2 1772 ’figyel, fülel | horchen’ (NySz.); 3 1888 ’észrevesz | merken, wahrnehmen’ (Nyr. 17: 287)

Valószínűleg onomatopoetikus eredetű szócsalád tisztázatlan viszonyú tagokkal. |  ⌂  A kiinduló elem a nesz lehetett; ebben az esetben az igék származékszavak. Lehetséges azonban az is, hogy egy igető gyakorító képzős származékai és a nesz elvonással keletkezett. A nesz eredeti jelentése a 2. jelentés. A főnév 1. és 3. jelentése metonimikus. A 4. jelentés tudatos műszóalkotással keletkezett a nyelvújítás korában.  ∼  Ugyanebből a tőből: (R.) neszhüdik ’megtámad, nekiesik’  (1647: Geleji Katona: Válts. 2: 41).

☞ TESz.; EWUng.