negédes A: 1399 Negedes [szn.] (OklSz.); 1412–1415 Negudes [szn.] (MNy. 10: 277); 1495 e. negedo̗s (GuaryK. 27); 1533 negydeskedel [sz.] (NySz.); 1575 negédes (Heltai: Krón. 95b); 1598 négédes (NySz.); 1606 nedénges (Thaly: VÉ. 1: 100); 1650 nyegédessen (NSz.); 1785 Negédés (NSz.); 1805 negédës (NSz.); nyj. nyekédës (ÚMTsz.) J: 1 1399 ? ’büszke, fennhéjázó | stolz, hochmütig’ (↑), 1495 e. ’ua.’ (↑); 2 1771 ’kényeskedő, magakellető; szeszélyes | sich zierend, gefallsüchtig; launenhaft’ (NSz.)

negéd ∆ A: 1531 negedoͤgben, nyegedet (ÉrsK. 482); 1604 Negédſeg [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.) J: 1 1531 ’büszkeség, fennhéjázás | Stolz, Hochmut’ (↑); 2 1806 ’kényeskedés, magakelletés | Affektation, Ziererei’ (NSz.); 3 1835 ’szeszély | Laune’ (Szily: NyÚSz.)

negélyes ∆ A: 1575 negelyesec (NySz.); 1584 negeleskedic [sz.] (NySz.); 1723 negélyes (MNy. 3: 278) J: 1 1575 ’fölényes, büszke | stolz’ (↑); 2 1845 ’magakellető, mesterkélt | geziert’ (Szily: NyÚSz.)

negély ∆ A: 1842 negélyt (Hirnök 1842. márc. 21.: [3]); 1843 negélynek (NSz.) J: ’finomkodás, kényeskedés, affektálás | Affektation’

Ismeretlen eredetű szócsalád. |  ⌂  A bizonytalan származtatás miatt a tagok egymáshoz való alaktani viszonya sem állapítható meg (vö. a szó belseji d, ill. ly hangzós, valamint a szóvégi s hangzó nélküli alakokat).

☞ NytudÉrt. 50: 35; TESz.; EWUng.