násznagy A: 1395 k. naʒ nag (BesztSzj. 71.); 1560 k. Naasnagj (GyöngySzt. 1883.) J: 1 1395 k. ’asztalnok, étekfogó 〈egy esküvőn〉 | Truchseß 〈bei einer Hochzeit〉’ (); 2 1604 ’vőfély; házasssági, esküvői tanú | Brautführer; Trauzeuge’ (Szenczi Molnár: Dict.)

Összetett szó. |  ⌂  A →nász ’házasságkötés’ + →nagy ’vezető, jelentős szerepű ember’ tagokból keletkezett, birtokos jelzős, jelöletlen alárendeléssel. A megnevezés a tanú szerepének fontosságára utal. – Hasonló összetételekhez ugyanezzel az utótaggal vö. →fónagy, →hadnagy stb.

TESz.; EWUng. nagy, nász