muszlin A: 1749 muselin (D. Éltes: FrSz. 77); 1750 k. Moselinbul, Moselyénbúl (MNy. 80: 256); 1773 Musselinnel (Tóth I.: MDivatsz. 39); 1774 Musulinbul (Bálint: SzegSz.); 1775 muszelin (MNy. 65: 345); 1776 Musolin Keszkenő (MNy. 65: 345); 1787 muszlin (MNy. 65: 345); 1870 musszelin (NSz.) J: ’vékony falú, ritkás szövésű kelmefajta | Musselin’
Vándorszó. | ≡ Ném. Musselin; ol. mussolina, (R.) mussolino, mosolino, (giul.) mussolin; fr. mousseline; szbhv. muslin; le. muślin; stb.: ’muszlin’. Az olaszban keletkezett [az arab Mauṣil ’Moszul’ alapján]. Az elnevezés onnan ered, hogy ezt a szövetet Moszul városában állították elő. Főleg a franciából terjedt el. ⇒⌂ A magyarba leginkább a németből és a franciából került, esetleg olasz közvetítéssel is.
☞ TESz.; EWUng.→ muszuj