monumentum A: 1620 monumentumot (MNy. 69: 367); 1791 monumentom (NSz.); 1807/ monumentet (NSz.) J: ’emlékmű | Monument’
monumentális A: 1840 monumentalis (Honművész 1840. szept. 17.: 605); 1876 monumentális (NSz.) J: 1 1860 ’nagyszabású | großartig’ (↑); 2 1865 ’emlékeztető jelként szolgáló; emlékszerű | als Denkzeichen dienend; denkmalartig’ (Babos: KözhSzt.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. monumentum ’emlékeztető jel, műemlék’ [vö. lat. monere ’emlékezik, emlékeztet’] | lat. monumentalis ’emlékszerű, emlékül szolgáló’, (h.) ’nagyszerű, pompás, remek’. ≋ Megfelelői: ném. Monument, monumental; fr. monument, monumental; stb.: ’emlékmű, szobor, műemlék; monumentális, hatalmas, óriási’. ⌂ A monumentum szó monument változata és a monumentális 1. jelentése német hatást mutat. A monumentális szóvégi s-éhez vö. →április stb.
☞ TESz.; EWUng.→ monstrum