mohikán A: 1835 mohikáni [sz.] (Tudtár 1835/5.: 201); 1836 Mohegan-ok (NSz.); 1845 mohikán (NSz.) J: 1 1836 ’az észak-amerikai algonkin indiánok egyik, a Hudson felső folyásánál élt törtzsének tagja | Mohikaner’ (↑); 2 [utolsó ~] 1848 ’vkiknek, vminek az utolsó képviselője | der letzte Mohikaner 〈in übertragenem Sinne〉’ (NSz.)
Angol jövevényszó. | ≡ Ang. Mohegan, Mohican ’mohikán’ [< mohikán mo-hee-con-neugh ’ua.’]. ≋ Megfelelői: ném. Mohikaner; fr. mohican; stb.: ’ua.’. ⌂ A 2. jelentéshez vö. ném. der letzte Mohikaner ’az utolsó’.
☞ TESz.; EWUng.