miskár × A: 1767 Miskárnak (MNy. 81: 100); nyj. meskár (ÚMTsz.) J: ’sertések, különösen kocák ivartalanítását végző személy | Schweineverschneider’

miskárol × [1] A: 1767 miskárolta (MNy. 81: 100); nyj. miskálló, miskárló [sz.] (ÚMTsz.) J: ’〈disznót, elsősorban kocát〉 ivartalanít | verschneiden 〈Schwein, haupts. Sau〉’

miskáros × A: 1767 Miskárost (MNy. 81: 100) J: ’sertések, különösen kocák ivartalanítását végző személy | Schweineverschneider’

Szlovák jövevényszó, részben magyar képzővel. |  ≡  Szlk.  (N.) miškár, (K.) miškar: ’disznók herélésével foglalkozó, miskároló’ [vö. szlk.  (N.) mníška ’miskárolt koca’, tkp. ’apáca’] | szlk.  (N.) miškáriť ’disznók herélésével foglalkozik’. Vö. még cseh  (N.), (R.) miškář; ukr.  (Kárp.) меuшкáр’; stb.: ’disznók herélésével foglalkozó, miskároló’.  ⌂  Az sem zárható ki, hogy a miskárol nem a szlovákból átvett alak, hanem a miskár igeképzős származékszava; vö. kaszabol (→kaszab). A miskáros szó -s névszóképzővel illik a magyar foglalkozásnevek rendszerébe; vö. →kocsmáros, →mészáros stb.

Kniezsa: SzlJsz. 340; MNy. 62: 65, 64: 78; TESz. miskárol a.; MNy. 81: 99; EWUng. monoh