-képpen

I azonképpen ∆ A: 13. sz. eleje/ oʒun keppe[n] (KTSz.); 1372 u./ Aʒonkeppen (JókK. 70) J: ’oly(an) módon | auf solche Weise’ | akképpen ∆ A: 1372 u./ Aʒkeppen (JókK. 58); 1708 Akképen (Pápai Páriz: Dict.); 1789 a'képpen (NSz.) J: ’oly(an) módon | auf solche Weise’ | ekképpen A: 1372 u./ eʒkeppen (JókK. 56); 1508 ekkeppen (NádK. 339) J: ’ily(en) módon | auf diese Weise’ | Ilyenek még: ilyenképpen ’így, ezen a módon | so’ (1527: ÉrdyK. 442); olyanképpen ’ua.’ (1604: Szenczi Molnár: Dict.)II miképpen A: 1372/ Mÿkeppen (JókK. 63) J: 1 1372 u./ ’ilyen, oly(an), milyen módon | so auf solche Weise’ (↑); 2 1372 u./ ’hogyan? | wie?’ (JókK. 77) | melyképpen ∆ A: 1757 mellyképpen (NSz.) J: ’hogyan? | wie?’III sokképpen † A: 1372 u./ ſokkeppen (JókK. 140) J: ’sokféle módon | auf vielerlei Weisen’ | ezerképpen A: 1626–1627 ezerképpen (NySz.) J: ’ezerféle módon | auf tausend Weisen’ | kétképpen A: 1636 kétképpen (NySz.) J: ’kétféle módon | auf zweierlei Weisen’ | Ilyenek még: elsőképpen ’előbb, mindenekelőtt | vorerst’ (1653: NySz.); harmincötképpen ’harmincötféle módon | auf fünfundreißig Weisen’ (1670: NySz.)IV különbképpen † A: 1470 kÿlemb keppen (SermDom. 2: 587) J: ’másféle módon | auf andere Weise’ | főképpen A: 1495 e. fo̗keppen (GuaryK. 122) J: ’főképp(en), leginkább | hauptsächlich’ # | emberiképpen † A: 1508 embo̗rí keppen (NádK. 513) J: ’emberhez méltó, embernek megfelelő módon | menschlich 〈Adv.〉’ | tulajdonképpen A: 1585 Tulaidon keppen (Cal. 862) J: ’valójában, voltaképpen, alapjában véve | eigentlich’ # | Ilyenek még: kegyelmesképpen ’irgalmas, könyörületes módon | barmherzig 〈Adv.〉’ (1575: Heltai: Krón. 76a); halálosképpen ’halálos módon | tödlich 〈Adv.〉’ (1696: NySz.)V csodaképpen † A: 1508 ւoda keppen (NádK. 518) J: ’csodálatos módon | auf wunderliche Weise’ | voltaképpen A: 1527 vota keppen (ÉrdyK. 507); 1530 woltha kepen (KL. 127.) J: 1 1527 ’a valóságban, valójában | in Wirklichkeit’ (↑); 2 1748 ’valójában, voltaképpen, alapjában véve | eigentlich’ # (NSz.) | titokképpen † A: 1626–1627 titokképpen (NySz.) J: ’titkosan, titkon | als Geheimnis, geheim’ | Ilyenek még: oszlopképpen ’oszlopként | als Säule’ (1519: JordK. 37); nyelvképpen ’nyelvként | als eine Zunge’ (1531: ThewrK. 271)

Összetételi utótag, megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  A →kép¹ ’kép, (arc)kép’ -n módhatározóragos alakja. Az 5. csoportban a voltaképpen kifejezés előtagja a →van¹ származéka. A szó belseji p > pp kettőződés hangzóközi helyzetben ment végbe, azonban a rövid p is megmaradt; vö. akképen ’így, úgy’  (↑), miképen ’(a)hogy, mint’  (1767: Pápai Páriz–Bod: Dict.) stb. A képpen (↑) eredetileg névutó volt, később lett rag funkciójú. Ennek következtében később meg is rövidült; vö. aképp ’így, úgy’  (1767: NSz.), példaképp ’példának okáért, például’  (1813: NSz.); stb.

☞ Klemm: TMondt. 217; NytudÉrt. 13: 23; Benkő: ÁrpSzöv. 283; EWUng.→ az¹, csoda, ember, ez¹, ezer, fő², kép¹, két, kivált, különb, mely, mi², mi-, sok, titok, tulajdon, van¹

mi-

I  micsoda A: 1372 u./ Mycʒuda (JókK. 43); nyj. micsa (MTsz.) J: ‹mn› 1 1372 u./ ’mi? | was?’ # (↑); 2 1493 k. ’milyen?, miféle? | was für ein?’ # (FestK. 7); 3 1518 k. ’mekkora | wie groß?’ (SándK. 31) | ‹fn› 1577 k. ’valami, izé | Dingsda’ # (OrvK. 615) | miképpen A: 1372 u./ Mÿkeppen (JókK. 63) J: 1 1372 u./ ’hogyan? | wie?’ (JókK. 77); 2 1372 u./ ’úgy; olyan módon | so; auf solche Weise’ (↑) | minemű A: 1372 u./ mÿnemewkewt (JókK. 49); 1537 mÿnewth (RMNy. 2/2: 31); 1763 minü (NSz.) J: 1 1372 u./ ’amilyen | wie 〈als Rel〉’ (↑); 2 1416 u./¹ ’milyen fajta?, miféle? | welcher Art?, wie beschaffen?’ (BécsiK. 32); 3 1779 ’mennyire | wie 〈als Adv.〉’ (TESz.) | mióta A: 1372 u./ mÿolta (JókK. 98) J: 1 1372 u./ ’adott időponttól v. eseménytől kezdve | seitdem’ # (↑); 2 1767 ’mennyi ideje? | wie lange her?’ (Pápai Páriz–Bod: Dict.)II  mivolta A: 1535 miuoltotokbol (Ozorai: Vit. 13a) J: ’vkinek, vminek a lényege | Beschaffenheit, Wesen’ | Ilyenek még: mitévő ’vmit cselekvő 〈személy〉 | etw verrichtend 〈Person〉’ (1694: NySz.); miféle ’milyen? | was für ein?’ (1769: NSz.); mivégre ’milyen célból? | wofür?’ (1771: NSz.); mifajta ’milyen? | was für ein?’ (1846: PestiD. 1846. máj. 7.: 364)III  mielőtt A: 1372 u./ myelewt (JókK. 36) J: ’adott cselekvés, történés előtt | bevor’ # | miután A: 1372 u./ myutan (JókK. 133) J: ’adott cselekvés, történés után | nachdem’ # | mihelyt A: 1518 mÿhelth (PeerK. 60) J: ’akkor rögtön, amint | sobald’ # – De vö. 1492 mihelen ’ua.’ (MNy. 37: 203); 1739 mehelyest ’ua.’ (NSz.) | minap A: 1527 mynap (Hegendorf: Rudimenta 49) J: ’röviddel ezelőtt | neulich, vor kurzem’ | Ilyenek még: mielőbb ’minél előbb | möglichst bald’ (1683: Thaly: Adal. 1: 151); mihamar ’hamarosan | in kurzer Zeit’ (1829: Minerva 5/4: 910); mialatt ’amely idő alatt | während’ (1832: Társalkodó 1832. nov. 24.: 376); miszerint ’hogy | wonach’ (1833: HazKülfTud. 1833. júl. 13.: 29)IV  miegymás A: 1848/ mi egymást (NSz.) J: ’és egyéb | und Ähnliches’

Összetett szavak előtagja, azonos a →mi² szóval. |  ⌂  Az 1. csoportnál az első, névmási tagnak kérdő és vonatkozó szerepe is van. A 2. csoportban az előtag kizárólag kérdő névmási szerepben áll. A 3. csoportban a névmási tag csupán egy vonatkozó funkciót tölt be. Az összetételek ennek a csoportnak az időbeli vonatkozásában egy korábbi elöljárós szerkezetre mennek vissza. A miegymás esetében a névmási tag általános-bizonytalan szerepben áll, miközben az utótag ’különféle dolgok; különböző, mindenféle’ jelentésű; vö. egymás ’ua.’  (1604: Szenczi Molnár: Dict.).

☞ Nyr. 39: 438; TESz. micsoda a. is, mihelyt a. is, minemű a. is; EWUng.→ csoda, egymás, előtt, hely, -képpen, meó, mi², nap¹, nem¹, óta, sem-, után, van¹UN UEW. № 581