-féle

I efféle A: 1372 u./ eʒfele (JókK. 21); 1604 Efféle (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’ilyen(féle) | solcher’ | afféle A: 1519 k. a fele (DebrK. 105); 1560 affele (SzT.) J: ’olyan(féle) | solcher’II őféle ∆ A: 1416 u./² o̗̗ fèle (MünchK. 24vb); 1536 ew feleek (Pesti: NTest. 62) J: ’hozzá hasonló | seinesgleichen’ | teféle ∆ A: 1416 u./² ? te fèled (MünchK. 24vb); 1788 Te-féléteknek (NSz.) J: ’hozzád hasonló | deinesgleichen’ | miféle ∆ A: 1580 mi felenktűl (NySz.) J: ’hozzánk hasonló | unseresgleichen’ | Ilyenek még: magaféle ’hozzá hasonló | seinesgleichen’ (1630: NySz.); tiféle ’hozzátok hasonló | euresgleichen’ (1708: Pápai Páriz: Dict. vestras a.)III ilyenféle A: 1510 illyenfele (MargL. 31r) J: ’ilyen(fajta) | solcher’ # | olyféle ∆ A: 1588 oly fele (Frankovics: Haszn. 56) J: ’olyan(fajta) | solcher’ | olyanféle A: 1762 ollyan féle (NSz.) J: ’olyan(fajta) | solcher’ | ilyféle ∆ A: 1810 illy-féle (NSz.) J: ’ilyen(féle) | solcher’ | Ilyenek még: ilyesféle ’ilyen(féle) | solcher’ (1835: NSz.); olyasféle ’ua.’ (1940: Balassa J.: MNySzót.)IV mindenféle A: 1519 mynden felee (JordK. 266) J: ’mindenfajta, vegyes | allerlei’ # | különbféle ∆ A: 1533 Kuͤlemb fele (Murm. 1.) J: ’különböző fajta | verschieden(artig)’ | másféle A: 1560 k. mas felę (GyöngySzt. 972.) J: ’másfajta, másmilyen | anderlei’ # | különféle A: 1816 különféle (Hübner: Lex. 453); 1835 Különféle (Tzs.) J: ’különböző fajta | verschieden(artig)’ #V sokféle A: 1533 Sok fele (Murm. 1484.) J: ’sokfajta, különféle | vielerlei, mannigfach’ # | kétféle A: 1560 k. ket fele (GyöngySzt. 3077.) J: ’kétfajta | zweierlei’ # | négyféle A: 1604 Negyféle (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’négyfajta | vierlei’ # | Ilyenek még: háromféle ’háromfajta | dreierlei’ (1628: SzT.); hatféle ’hatfajta | sechserlei’ (1808: NSz.)VI lednekféle A: 1533 Lennoͤk fele (Murm. 1510.) J: ’takarmánynövény-féle | wickenartig 〈als Viehfutter〉’ | kecskeféle A: 1560 k. kechke fęle (GyöngySzt. 3777.) J: ’kecskeszerű | ziegenartig’ | hajféle A: 1560 k. hay fęle (GyöngySzt. 2797.) J: ’hajszerű, hajhoz hasonló | haarartig’VII nagyféle A: 1577 nagj fele (KolGl.) J: ’nagy alakú, formájú | von großer Gestalt’ | városiféle ∆ A: 1586 varossy felet (SzT.) J: ’városira jellemző, városias | von städtischer Art’ | jóféle A: 1762 jóféle (NSz.) J: ’jó minőségű, jófajta | von guter Qualität’VIII miféle A: 1769 mé-féle (NSz.) J: ’milyen fajta, micsoda | was für ein’ # | kiféle A: 1803 ki féle (NSz.) J: ’kicsoda | was für ein 〈Person〉’

Összetett szavak utótagja, megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  Az elvont használatban álló →fél² ’oldal’ főnévből keletkezett valószínűleg -é > -e latívuszraggal. Az alaktanhoz vö. felé (→felől). A jelentéstanhoz vö. →-fajta, →nemű stb. Az 1., 2., 3., 4. és 8. csoportban az előtagok különféle névmások. Az 5. csoportban az előtag számnév, a 6.-ban főnév, a 7.-ben pedig melléknév.

☞ MNy. 50: 40; TESz. fél² a.; EWUng.→ az¹, ez¹, fél², haj¹, ily, jó¹, kecske, két, ki¹, külön, különb, lednek, más, mi¹, mi², mind, nagy, négy, oly, ő, sok, te, város

mi-

I  micsoda A: 1372 u./ Mycʒuda (JókK. 43); nyj. micsa (MTsz.) J: ‹mn› 1 1372 u./ ’mi? | was?’ # (↑); 2 1493 k. ’milyen?, miféle? | was für ein?’ # (FestK. 7); 3 1518 k. ’mekkora | wie groß?’ (SándK. 31) | ‹fn› 1577 k. ’valami, izé | Dingsda’ # (OrvK. 615) | miképpen A: 1372 u./ Mÿkeppen (JókK. 63) J: 1 1372 u./ ’hogyan? | wie?’ (JókK. 77); 2 1372 u./ ’úgy; olyan módon | so; auf solche Weise’ (↑) | minemű A: 1372 u./ mÿnemewkewt (JókK. 49); 1537 mÿnewth (RMNy. 2/2: 31); 1763 minü (NSz.) J: 1 1372 u./ ’amilyen | wie 〈als Rel〉’ (↑); 2 1416 u./¹ ’milyen fajta?, miféle? | welcher Art?, wie beschaffen?’ (BécsiK. 32); 3 1779 ’mennyire | wie 〈als Adv.〉’ (TESz.) | mióta A: 1372 u./ mÿolta (JókK. 98) J: 1 1372 u./ ’adott időponttól v. eseménytől kezdve | seitdem’ # (↑); 2 1767 ’mennyi ideje? | wie lange her?’ (Pápai Páriz–Bod: Dict.)II  mivolta A: 1535 miuoltotokbol (Ozorai: Vit. 13a) J: ’vkinek, vminek a lényege | Beschaffenheit, Wesen’ | Ilyenek még: mitévő ’vmit cselekvő 〈személy〉 | etw verrichtend 〈Person〉’ (1694: NySz.); miféle ’milyen? | was für ein?’ (1769: NSz.); mivégre ’milyen célból? | wofür?’ (1771: NSz.); mifajta ’milyen? | was für ein?’ (1846: PestiD. 1846. máj. 7.: 364)III  mielőtt A: 1372 u./ myelewt (JókK. 36) J: ’adott cselekvés, történés előtt | bevor’ # | miután A: 1372 u./ myutan (JókK. 133) J: ’adott cselekvés, történés után | nachdem’ # | mihelyt A: 1518 mÿhelth (PeerK. 60) J: ’akkor rögtön, amint | sobald’ # – De vö. 1492 mihelen ’ua.’ (MNy. 37: 203); 1739 mehelyest ’ua.’ (NSz.) | minap A: 1527 mynap (Hegendorf: Rudimenta 49) J: ’röviddel ezelőtt | neulich, vor kurzem’ | Ilyenek még: mielőbb ’minél előbb | möglichst bald’ (1683: Thaly: Adal. 1: 151); mihamar ’hamarosan | in kurzer Zeit’ (1829: Minerva 5/4: 910); mialatt ’amely idő alatt | während’ (1832: Társalkodó 1832. nov. 24.: 376); miszerint ’hogy | wonach’ (1833: HazKülfTud. 1833. júl. 13.: 29)IV  miegymás A: 1848/ mi egymást (NSz.) J: ’és egyéb | und Ähnliches’

Összetett szavak előtagja, azonos a →mi² szóval. |  ⌂  Az 1. csoportnál az első, névmási tagnak kérdő és vonatkozó szerepe is van. A 2. csoportban az előtag kizárólag kérdő névmási szerepben áll. A 3. csoportban a névmási tag csupán egy vonatkozó funkciót tölt be. Az összetételek ennek a csoportnak az időbeli vonatkozásában egy korábbi elöljárós szerkezetre mennek vissza. A miegymás esetében a névmási tag általános-bizonytalan szerepben áll, miközben az utótag ’különféle dolgok; különböző, mindenféle’ jelentésű; vö. egymás ’ua.’  (1604: Szenczi Molnár: Dict.).

☞ Nyr. 39: 438; TESz. micsoda a. is, mihelyt a. is, minemű a. is; EWUng.→ csoda, egymás, előtt, hely, -képpen, meó, mi², nap¹, nem¹, óta, sem-, után, van¹UN UEW. № 581