miazma A: 1763 miasmanak (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 304); 1851 miazmáihoz (NSz.) J: ’fertőző kóranyag | Miasma’

Latin  (tud.) jövevényszó. |  ≡  Lat.  (tud.) miasma ’fertőző káros anyag’ [< gör. μίασμα ’szennyezés, fertőzés’].  ≋  Megfelelői: ném. Miasma; fr. miasme; stb.: ’mérges, pestises lehelet’.  ⌂  A z-s változat német hatást mutat.

TESz.; EWUng.