messzely A: 1495 k. mezel (OklSz.); 1524–1526 mezzel (OklSz.); 1525 Meczel (OklSz.); 1577 k. Meʒeͦlÿ (OrvK. 18); 1590 meszszely (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 101); 1743 Mészöl (Nyr. 103: 90); 1763 Meszely, meszö (NSz.); 1785 meszszej (NSz.); 1805 messzëly (NSz.); nyj. meszély (MTsz.) J: 1 1495 k. ’helyenként változó nagyságú űrmérték | Art Hohlmaß, Seidel’ (); 2 1558 ’ilyen űrtartalmú mérőedény | Meßgefäß von diesem Inhalt’ (MNy. 26: 149); 3 1743 ’egy fajta területmérték | Art Flächenmaß’ ()

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.), (R. h. baj.-osztr.) messel ’egy fajta űrmérték ‹bor, gabona stb. mérésére›’ [< ném.  (kés. kfn.) maz ’mennyiség, nagyság stb. rögzítésére szolgáló mértékegység; típus és mód’]. Vö. még ném. Maß ’ua.’.  ⌂  A bajor-osztrák szó alakja arra utal, hogy az átvétel nem a 14. század második felében következhetett be. A 3. jelentés metonímia az 1. jelentés alapján. A szóvéghez vö. →fertály, →pendely stb.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv. meselj, (N.) mecalj: ’messzely, icce ‹űrmérték›’.

TESz.; EWUng. méc