menázsi ∆ A: 1857 menázsénak (Hölgyfutár 1857. nov. 3.: 1095); 1865 menázson (NSz.); 1868 menázsiban (NSz.); 1874 minázsi (Nyr. 3: 185); 1878 ménázs (NSz.); nyj. mënázsi (Bálint: SzegSz.) J: ’katonai étkezés, élelemosztás, ellátás | militärische Verpflegung; Proviant’
Német (au.) jövevényszó. | ≡ Ném. (au.) Menage, (B.) menasch: ’katonai ellátás; élelem, élelmiszer’, – ném. Menage ’háztartás; (takarékos) gazdálkodás’; stb. [< fr. ménage ’háztartás; cselédség, szolgaság; gazdálkodás’]. ≋ Megfelelői: ang. menage ’háztartás’; szbhv. menaža ’ua.; katonai ellátás’; stb. ⌂ A szóvégi i-hez vö. →gázsi, →módi stb. ∼ Idetartozik: (R.) menazsíroz ’(takarékosan) gazdálkodik; a közétkez(tet)ésben részt vesz’ (1850– 1889: NSz.), ez a ném. menagieren ’ua.’ szóból ered.
☞ TESz.; EWUng.