megvált A: 1456 k. megh valtani [sz.] (SermDom. 1: 393); 1608 megváltsad (NySz.) J: 1 1456 ’vmely kötelezettség, teher stb. alól mentesít | von einer Verpflichtung, Belastung usw. befreien’ (↑); 2 1493 ’〈a keresztény vallás tanítása szerint〉 a bűntől és következményeitől kereszthalálával megszabadít | von der Sünde und ihren Folgen befreien, erlösen’ # (FestK. 11); 3 1498/ ’visszavásárol, visszavált; pénzbeli ellenértéket ad, kártalanítást fizet | zurückkaufen, wiedererwerben; Entgelt leisten’ (MNy. 32: 53); 4 1884–1885 ’〈jegyet〉 megvesz | (Eintritts-, Fahrkarte) lösen’ # (NSz.) Sz: megváltó 1493 k. meg walthom ’Messiás, Megváltó | Erlöser’ (FestK. 11)
Összetett szó. | ⌂ A →meg¹ [igekötő] + →vált ’viszonzásképpen ad vmit; megment, megszabadít; megvált stb.’ szavakból áll. A 2. jelentés a lat. (e.) redimere ’megold, megvált’, redemptor ’Megváltó’, redemptio ’megváltás’ jelentésből keletkezhetett. Hasonló szemlélethez vö. még ném. erlösen, Erlöser, Erlösung; szbhv. otkupiti, otkupitelj, otkupljenje; szlk. vykúpit', Vykupitel', vykúpenie; stb.: ’megold, megvált’, ’Megváltó’, ’megváltás’.