medence A: 1395 k. medenceu (BesztSzj. 833.); 1405 k. medenche (SchlSzj. 1518.); 1416 u./² mèdenćebè (MünchK. 99vb); 1512 k. medo̗nczeben (WeszprK. 45); 1548 Rez merenche (OklSz.); 1553 Rez melencze (OklSz.); 1805 mëdëncze (NSz.) J: 1 1395 k. ’tálszerű edény mosdásra, mosogatásra stb. | lache Schüssel zum Waschen, Spülen usw.’ (↑); 2 1782 ’a csontrendszernek az a része, amelyet a két medencecsont, a keresztcsont és a farokcsont alkot | Becken 〈Anat〉’ (NSz.); 3 1843 ’folyadék tárolására való nagyobb mélyedés, építmény | Bassin’ # (NSz.); 4 1883 ’szakajtókosár | 〈als Benennung versch. Geschirre zum Aufbewahren von Lebensmitteln〉’ (Nyr. 12: 95); 5 1886 ’minden oldalról lejtővel határolt földfelszíni mélyedés | Vertiefung in der Erdoberfläche’ (NSz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. mĕdьnica ’érme’; szbhv. medenica ’kolomp (vörösrézből)’, (R. Kaj) medenìca ’mosdótál’; szlk. medenica ’(mosdó)tál (vörösrézből)’; or.  (e.) мѣдяница ’teknő, tál; kis értékű réz pénzérme’; stb. [< szláv *mĕdь ’(vörös)réz’].  ⌂  A medence alak hangrendi kiegyenlítődéssel és a harmadik nyílt szótag magánhangzójának kiesésével keletkezett. A medencő változathoz vö. csésző (→csésze), →serpenyő stb. A melence változat a →szelence¹ hatására jöhetett létre. A 2., ill. a 3., 5. jelentés valószínűleg jelentéskölcsönzés a lat.  (tud.) pelvis ’medence mint csont’, tkp. ’tálszerű edény’, ill. a ném. Becken ’medencecsont; medence; a földfelszín mélyedése’; stb.szavakból. A 4. jelentés metafora az 1. jelentés alapján.  ≂  Tisztázatlan idetartozású: 1113 Medenz  [hn.]  (Fejérpataky: KKOkl. 57).

☞ Melich: SzlJsz. 1/1: 137; Kniezsa: SzlJsz. 332; TESz.; EWUng.