mazsola A: 1533 Malosa (Murm. 2163.); 1544–1546 malosia [lat. végződéssel] (MonÍrók. 1: 89); 1578 molosza (NySz.); 1742/ mozsolyát (NSz.); 1762 Mala'sának (NSz.); 1788 masola (NSz.); 1809 Mazsola (NSz.); 1854 maruzsa (Bakos J.: Szműv. 19) J: 1 1533 ’egy fajta édes bor | Malvasier’ (↑); 2 1544–1546 ’aszalt szőlőbogyó | Rosine’ # (OklSz.); 3 1854 ’szultanina, damaszkuszi mazsola, feketeszemű mazsola | Sultanine, Korinthe 〈als Traubensorten〉’ (↑); 4 1936 ’jelentéktelen sportoló; ügyetlen autós | unbedeutender Sportler; ungeschickter Autofahrer’ (Zolnay–Gedényi)

Olasz  (É.) jövevényszó. |  ≡  Ol.  (gen.) marvaxı̈a  [x = ž], (giul.) malvaſia, (bre.) malvazìa, (vel.) malvasìa, (R.) malvagia, malvascìa: ’egy fajta édes bor; mazsolának való szőlőfajta’, – ol. malvasia ’ua.’ [< ol. Malvasia  [hn.] (Napoli di Malvasia  [hn.]) < gör. Μονεμβασία ’‹Spárta melletti helység, a megnevezett bor hazája›’].  ≋  Megfelelői: ném. Malvasier; fr. malvoisie; stb.: ’egy fajta édes bor’.  ⌂  Az eredeti változat malazsa ~ malozsa lehetett. A mazsola alak hangátvetéssel keletkezett. A szó belseji i tisztázatlan, hogy miért nem esett ki, esetleg vö. ol. fiorento > m. →forint. A 4. jelentés tréfás metonímia.

☞ MNy. 2: 151; NytudÉrt. 50: 106; TESz.; NyK. 85: 307; EWUng.