matéria A: 1547 materiath (MNy. 88: 510); 1656/ matériát (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 290) J: 1 1547 ’anyag, szövet | Stoff 〈Gewebe〉’ (); 2 1570 k. ’anyag | Materie’ (MNy. 88: 510); 3 1800 ’tananyag | Lehrstoff’ (Nyr. 111: 456); 4 1807 ’genny | Eiter’ (NySz.)

materialista A: 1717 Materialisták (MNy. 88: 510); 1799 matérialisták-is (NSz.); 1870 materiálisták (NSz.); 1870 materialisták (NSz.) J: ‹fn› 1 1717 ’szövő, takács | Weber’ (); 2 1783 ’a materializmus híve, követője | Materialist’ (NSz.) | ‹mn› 1869 ? ’anyagias | materialistisch’ (NSz.), 1890/ ’ua.’ (NSz.)

materializmus A: 1794/ Materialismusra (NSz.); 1844 materializmus (NSz.) J: ’az a filozófiai irányzat, amely a tudattal és gondolkodással szemben az anyag és a lét elsőbbségét hirdeti | Materialismus’

materiális A: 1795/ materialis (MNy. 84: 250); 1848 materiális (NSz.) J: ’anyagi, anyagi természetű | stofflich, materiell’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. materia ’anyag, matéria’ [< lat. mater ’anya’] | lat.  (e.), (h.) materialista ’fűszerkereskedő, fűszeres, szatócs’, (ú.) ’a materializmus képviselője’ | lat.  (e.), (ú.) materialismus ’materializmus’ | lat. materialis ’anyagi’.  ≋  Megfelelői: ném. Materie, Materialist, Materialismus, materiell; fr. matière, matérialiste, matérialisme, matériel; stb.: ’anyag, matéria’, ’materialista, anyagi gondolkodású’, ’materializmus’, ’anyagi’.  ⌂  A matéria 4. jelentése feltehetőleg a tudományos latinban keletkezett; ehhez vö. még ném.  (baj.-osztr.) materi; ang. matter; fr. matière purulente: ’genny’. A materializmus és a materialista megfelelői más nyelvekben modern filozófiai szakszóként terjedtek el az angolból; vö. ang. materialism ’materializmus’, materialist ’materialista, anyagi gondolkodású’; mindkét kifejezést Robert Boyle (1627–1691) vezette be 1674-ben.  ⇒⌂  A magyarba való meghonosodását a német is elősegítette.

TESz.; NytudÉrt. 93: 20; EWUng. madrigál, mátka, matrikula, matring, matróna, metropolis, muter