mancs¹ A: 1781 e./ Mants (Gáldi: Szótir. 68) J: ’fából készült golyó mint játékszer | hölzerner Spielball’

Jövevényszó egy nyugati szláv vagy keleti szláv nyelvből. |  ≡  Cseh míč; plb. mąc; or. мяч; ukr. мʼяч; stb.: ’labda’ [< szláv *męk- ’összenyom, összegyúr, ill. puha, finom, gyengéd’].  ⌂  A szó belseji n vagy arra utal, hogy a szó még a 10. sz. vége előtt, vagy pedig egy bolgáros szláv nyelvváltozatból a 12. sz. végéig került a magyarba; vö. →abroncs, →dorong stb.  ⊚  A palóc nyelvjárásban él.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 328; TESz.; EWUng.; H.Tóth-Eml. 383

mancs² A: 1837 Mancsod (NSz.) J: 1 1837 ’bizonyos négylábúak mellső lábának karmos ujjú része | Pfote, Tatze’ # (↑); 2 1885 ’nagy, ügyetlen kéz | große, plumpe Hand’ (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  Kapcsolata a moncsol ’összenyom, szétnyom, szorít; morzsol, dörzsöl, megpuhít’  (1816: NSz.) szóval nem meggyőző; onomatopoetikus ige lehet, és csak nyelvjárási szóként él az ország északkeleti részén.

☞ TESz. moncsol a. is; EWUng.