majális A: 1654 majális (MNy. 84: 250); 1880 májálisozók [sz.] (NSz.); nyj. majáris (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1654 ’májusi, tavaszi | Mai-, Frühlings-’ (↑) | ‹fn› 1845 ’májusban, általában a szabadban rendezett, tánccal egybekötött mulatság | Maifest’ (NSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (ú.), (h.) majalis ’május-’ [< lat. maius ’május’; vö. →május]. ≋ Megfelelői: cseh majáles [többes szám]; szlk. majáles [többes szám]: ’majális’. ⌂ A szó végi s-hez vö. →brutális stb. A főnévi jelentés bizonyosan a majális ünnep ’ua.’ szószerkezetből származik.
☞ TESz.; EWUng.→ május