madár-

I  madárköles × A: 1395 k. madar keles (BesztSzj. 381.) J: 1 1395 k. ’beléndek | Bilsenkraut’ (); 2 1395 k. ’fagyal | Liguster’ (BesztSzj. 358.); 3 1578 ’gyöngyköles | Steinsame’ (NySz.) | madársóska × A: 1500 k. Madar Soſka (CasGl. 6.) J: ’lágy szárú, savanykás ízű gyomnövény | Sauerklee (Oxalis)’ | madárcseresznye A: 1825 madár tseresznye (NSz.) J: ’apró, fekete színű termést hozó, vadon termő cseresznye | Waldkirsche’ | Ilyenek még: madáreper ’apró, kemény földieper, szamóca | kleine harte Erdbeere’ (1867: CzF.); madárliliom ’egy fajta liliom | Art Lilie’ (1867: CzF.)II  madársüveg A: 1405 k. madā ſiueg (SchlSzj. 900.) J: ’fagyal | Liguster’ | madárnyelv A: 1578 madar nyelw (NySz.) J: 1 1578 ’gyöngyköles | Steinsame’ (); 2 1825 ’érthetetlen, titkos nyelv | unverständliches Gerede, Geheimsprache’ (NSz.); 3 1851 ’gyermekek tréfás beszéde | entstellte Rede als Kinderspiel’ (MNy. 13: 247) | madártej A: 1664 madár téj (Lippay: PosoniK. 1: 73) J: 1 1664 ’sárma | Vogelmilch, Milchstern’ (Lippay: PosoniK. 1: 73); 2 1759/ ’rendkívül finomnak képzelt, valójában sehol sem létező ennivaló | als außerordentlich schmackhaft gedachte, in Wirklichkeit nicht existierende Speise’ (); 3 1834 ’tejből és tojásból készült édes étel | aus Milch und Eiern zubereitete Süßspeise’ (Kassai: Gyökerésző 3: 307) | Ilyenek még: madárhúr ’fagyal | Liguster’ (1590: Szikszai Fabricius: LatMSzj. 20); madárköröm(fű) ’csibeláb | Mäusewicke (Ornithopus)’ (1783: NSz.)III  madárijesztő A: 1787 madár ijjesztö́ (NSz.) J: ’madaraknak a gyümölcsösből, a vetésből stb. való elriasztására használt, többnyire ember alakú bábu | Vogelscheuche’ | madártávlat A: 1845 madártávlat (Fogarasi: MNSegédsz. Vogelperspektive a.) J: ’vminek a felülről, nagy magasságból való szemlélése | Vogelperspektive’IV  madárlátta A: 1791 madár-látta (NSz.) J: ’mezei munkáról v. hosszabb útról hazatért 〈személy〉, mezei munkáról v. hosszabb útról maradékként hazavitt 〈étel〉 | vom Feld rückgekehrt 〈Person〉, zurückgebracht 〈Ding〉’

Összetételi előtag, azonos a →madár-ral. |  ⌂  Az 1. csoportban az előtag ’egy szabadon élő madár környezetében megtalálható, egy ilyen madár eleségéül szolgáló’ jelentésben áll. A 2. csoportban ’egy madár testrészéhez, szervéhez, hangjához hasonló’ jelentése van. A madárnyelv és a madártej 2., 3. jelentését idegen nyelvi minták is befolyásolták; vö. ném.  (R.) vögelsprache ’érthetetlen nyelv, beszéd’; gör. οϱνίϑων γάλα ’finom, minőségi étel’; lat. lacta gallinaceum ’ua.’; vö. még rom. lapte de pasăre; szlk. vtáčie mlieko; stb.: ’egy fajta édesség’. A 3. és 4. csoportnál az előtag konkrét kapcsolatban áll egy madárral; a 3. csoport összetételei egyúttal német mintára alkotott tükörfordítások; vö. Vogelscheuche, Vogelperspektive; a madárlátta (4. csoport) megszilárdult ragos alakulat, amelynek tkp. ’a madár által látott ‹személy, dolog›’ jelentése van. – Utótagok a magyarban (a címszók kivételével): ijesztő (→ijeszt), távlat (→táv), látta (< →lát).

TESz.; EWUng. cseresznye, ijeszt, köles, lát, madár, nyelv, sóska, süveg, táv, tej