madár A: 1113 ? Modor [hn.] (Györffy: DHA. I: 395); 1211 Modoros [sz.] [szn.] (OklSz.); [1291–1294] Madaraz [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 641); 1372 u./ madaraknak (JókK. 29); 1481 e. marder [? ɔ: mader] (TESz.); 1519 madaarnak (JordK. 906); 1604 Madar (Szenczi Molnár: Dict.); nyj. madër (MTsz.) J: 1 1113 ? ’tollakkal fedett, kétlábú, kétszárnyú, melegvérű, gerinces állat | Vogel’ # (↑), 1211 ’ua.’ (↑); 2 1802/ ’kifogásolható erkölcsű ember | loser Vogel’ (NSz.); 3 1889 ’veréb | Spatz’ (Nyr. 18: 505) Sz: madaras 1211 [szn.] (↑) | madarász [1291–1294] [hn.] (↑) | madarász(ik) 1423 k. madaraʒok (MNy. 77: 508)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A 3. jelentés metafora az 1. jelentés alapján. A 2. jelentéshez vö. ném. loser Vogel ’könnyelmű ember’. ⚠ Belső fejlődésként való magyarázata kevésbé valószínű.
☞ TESz.; MNy. 70: 50; EWUng.→ császár-, jómadár, kanári, madár-