madár A: 1113 ? Modor [hn.] (Györffy: DHA. I: 395); 1211 Modoros [sz.] [szn.] (OklSz.); [1291–1294] Madaraz [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 641); 1372 u./ madaraknak (JókK. 29); 1481 e. marder [? ɔ: mader] (TESz.); 1519 madaarnak (JordK. 906); 1604 Madar (Szenczi Molnár: Dict.); nyj. madër (MTsz.) J: 1 1113 ? ’tollakkal fedett, kétlábú, kétszárnyú, melegvérű, gerinces állat | Vogel’ # (↑), 1211 ’ua.’ (↑); 2 1802/ ’kifogásolható erkölcsű ember | loser Vogel’ (NSz.); 3 1889 ’veréb | Spatz’ (Nyr. 18: 505) Sz: madaras 1211 [szn.] (↑) | madarász [1291–1294] [hn.] (↑) | madarász(ik) 1423 k. madaraʒok (MNy. 77: 508)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A 3. jelentés metafora az 1. jelentés alapján. A 2. jelentéshez vö. ném. loser Vogel ’könnyelmű ember’. ⚠ Belső fejlődésként való magyarázata kevésbé valószínű.
☞ TESz.; MNy. 70: 50; EWUng.→ császár-, jómadár, kanári, madár-Nszt ↪madarász
madár-
I madárköles × A: 1395 k. madar keles (BesztSzj. 381.) J: 1 1395 k. ’beléndek | Bilsenkraut’ (↑); 2 1395 k. ’fagyal | Liguster’ (BesztSzj. 358.); 3 1578 ’gyöngyköles | Steinsame’ (NySz.) | madársóska × A: 1500 k. Madar Soſka (CasGl. 6.) J: ’lágy szárú, savanykás ízű gyomnövény | Sauerklee (Oxalis)’ | madárcseresznye A: 1825 madár tseresznye (NSz.) J: ’apró, fekete színű termést hozó, vadon termő cseresznye | Waldkirsche’ | Ilyenek még: madáreper ’apró, kemény földieper, szamóca | kleine harte Erdbeere’ (1867: CzF.); madárliliom ’egy fajta liliom | Art Lilie’ (1867: CzF.)II madársüveg † A: 1405 k. madā ſiueg (SchlSzj. 900.) J: ’fagyal | Liguster’ | madárnyelv A: 1578 madar nyelw (NySz.) J: 1 1578 ’gyöngyköles | Steinsame’ (↑); 2 1825 ’érthetetlen, titkos nyelv | unverständliches Gerede, Geheimsprache’ (NSz.); 3 1851 ’gyermekek tréfás beszéde | entstellte Rede als Kinderspiel’ (MNy. 13: 247) | madártej A: 1664 madár téj (Lippay: PosoniK. 1: 73) J: 1 1664 ’sárma | Vogelmilch, Milchstern’ (Lippay: PosoniK. 1: 73); 2 1759/ ’rendkívül finomnak képzelt, valójában sehol sem létező ennivaló | als außerordentlich schmackhaft gedachte, in Wirklichkeit nicht existierende Speise’ (↑); 3 1834 ’tejből és tojásból készült édes étel | aus Milch und Eiern zubereitete Süßspeise’ (Kassai: Gyökerésző 3: 307) | Ilyenek még: madárhúr ’fagyal | Liguster’ (1590: Szikszai Fabricius: LatMSzj. 20); madárköröm(fű) ’csibeláb | Mäusewicke (Ornithopus)’ (1783: NSz.)III madárijesztő A: 1787 madár ijjesztö́ (NSz.) J: ’madaraknak a gyümölcsösből, a vetésből stb. való elriasztására használt, többnyire ember alakú bábu | Vogelscheuche’ | madártávlat A: 1845 madártávlat (Fogarasi: MNSegédsz. Vogelperspektive a.) J: ’vminek a felülről, nagy magasságból való szemlélése | Vogelperspektive’IV madárlátta A: 1791 madár-látta (NSz.) J: ’mezei munkáról v. hosszabb útról hazatért 〈személy〉, mezei munkáról v. hosszabb útról maradékként hazavitt 〈étel〉 | vom Feld rückgekehrt 〈Person〉, zurückgebracht 〈Ding〉’
Összetételi előtag, azonos a →madár-ral. | ⌂ Az 1. csoportban az előtag ’egy szabadon élő madár környezetében megtalálható, egy ilyen madár eleségéül szolgáló’ jelentésben áll. A 2. csoportban ’egy madár testrészéhez, szervéhez, hangjához hasonló’ jelentése van. A madárnyelv és a madártej 2., 3. jelentését idegen nyelvi minták is befolyásolták; vö. ném. (R.) vögelsprache ’érthetetlen nyelv, beszéd’; gör. οϱνίϑων γάλα ’finom, minőségi étel’; lat. lacta gallinaceum ’ua.’; vö. még rom. lapte de pasăre; szlk. vtáčie mlieko; stb.: ’egy fajta édesség’. A 3. és 4. csoportnál az előtag konkrét kapcsolatban áll egy madárral; a 3. csoport összetételei egyúttal német mintára alkotott tükörfordítások; vö. Vogelscheuche, Vogelperspektive; a madárlátta (4. csoport) megszilárdult ragos alakulat, amelynek tkp. ’a madár által látott ‹személy, dolog›’ jelentése van. – Utótagok a magyarban (a címszók kivételével): ijesztő (→ijeszt), távlat (→táv), látta (< →lát).
☞ TESz.; EWUng.→ cseresznye, ijeszt, köles, lát, madár, nyelv, sóska, süveg, táv, tej