mű-¹

műhely A: 1533 Mihel (Murm. 1779.); 1748 méhelben (NySz.) J: 1 1533 ’ipari munka végzésére való helyiség | Werkstatt’ # (↑); 2 1904 ’szerkesztés, szerkesztőség, irodalmi, ill. szellemi tevékenység színhelye | Redaktion, literarische Werkstatt’ (PKSz.) | műszer A: 1538 Mÿʒer (Pesti: Nomenclatura M3) J: 1 1538 ’szerszám; finomabb munkaeszköz | Werkzeug; Instrument’ # (↑); 2 1780 ’anyag | Stoff’ (NSz.); 3 1790 ’szerv | Organ, Sinneswerkzeug’ (Nyr. 10: 309); 4 1793 ’bonyolultabb szerkezet, készülék | Apparat’ (NSz.) | műszerszám ∆ A: 1565 muͤszerszám [?✐] (NySz.) J: ’eszköz, finomabb munkaeszköz | Werkzeug’

Összetételi előtag, azonos a →mű szóval. |  ⌂  Az előtag ezekben az összetételekben a ’működés, tevékenység, hatásosság’, illeve ’munka, mű, alkotás’ jelentésben áll, valamint jelzői értéke van.

☞ Nyr. 82: 21; TESz.; EWUng.→ hely, mű, szer², szerszám

mű-²

I  műszó A: 1806 műszavak (NyK. 35: 197) J: ’szakkifejezés, szakszó | Fachwort’ | műnyelv ∆ A: 1814 műnyelve (NSz.) J: ’szaknyelv, szakmai nyelv | Fachsprache’ | Ilyenek még: műiskola ’szakmunkásképző, szakiskola | Fachschule’ (1858: NSz.); műmunkás ’szakmunkás | Facharbeiter’ (1890: NSz.)II  műértő A: 1818 Mǘértö́ (NSz.) J: ’a művészethez értő személy | Kunstverständiger’ | műbarát A: 1831 műbarát (NSz.) J: ’művészetkedvelő személy | Kunstfreund’ | műremek A: 1832 mű-remekjei (NSz.) J: ’kiváló művészeti alkotás | Kunstwerk’ | műemlék A: 1835 műemlék (Honművész 1835. okt. 25.: 689); 1839 műemlékek (NSz.) J: ’értékes, régi műalkotás, különösen építmény, szobor | Kunstdenkmal’ # | Ilyenek még: műalkotás ’művészeti alkotás, remekmű | Kunstwerk’ (1823: NSz.); műkereskedő ’művészeti alkotás, remekmű | Kunstwerk’ (1832: NSz.); műkedvelő ’művészetkedvelő személy | Kunstliebhaber’ (1832: NSz.)III  műegyetem A: 1838 műegyetem (Tzs.) J: ’műszaki egyetem | technische Universität’IV  műút A: 1838 műutat (Jelenkor 1838. dec. 5.: 385); 1839 műutat (NSz.) J: ’burkolt útpályás országút; közút | Landstraße mit befestigter Fahrbahn; Chaussee’ # | műfog A: 1845 műfogaknál (PestiH. 1845. máj. 6.: 300); 1857 műfogakat (NSz.) J: ’hiányzó fog pótlására készített hamis fog | Kunstzahn’ # | műselyem A: 1887 Mű-selyem-festő (BpHírlap 1887. szept. 19.: 8); 1921 müselyemgyár (NSz.) J: ’mesterséges úton, cellulózból készített, a selyemhez hasonló anyag | Kunstseide’ | Ilyenek még: műnyelv ’művészi nyelv; mesterséges nyelv | kunstvolle Sprache; Kunstsprache’ (1835: Tzs.); műhold ’mesterséges hold, szatellit | künstlicher Satellit’ (1946: MNemzet 1946. febr. 9.: 3)

Tükörfordítások előtagja, azonos a →mű szóval. |  ⌂  A tükörfordítások összetételek, amelyek német mintára keletkeztek; vö. ném.  (R.) kunstwort ’szakkifejezés’, (R.) kunstsprache ’szaknyelv, szakmai nyelv; mesterséges nyelv’, Kunstverständige(r) ’műértő személy’, Kunstfreund ’műbarát, műpártoló’, Kunstwerk ’műalkotás, művészeti alkotás’, (R.) kunststraße ’műút’; stb. Az előtagnak ’szak-’ (1. csoport), ’művi-’ (2. csoport), ill. ’művészi’ (4. csoport) jelentései vannak. A műegyetem az 1. csoport összetételeinek analógiájára keletkezett.  ⌘  Nyerlvújítási szó.

☞ Nyr. 82: 21; TESz. mű- a.; EWUng.→ barát, egyetemben, emlékezik, ért, fog², mű, nyelv, remek, selyem, szó, út