méta ∆ A: 1653 Metakat (MNy. 80: 255); 1663 métáig (MonÍrók. 8: 363) J: 1 1653 ’határjel; célpont | Grenzzeichen; Zielpunkt’ (↑); 2 1795 k. ’határvonal labdajátékban | Grenzlinie im Schlagball’ (NSz.); 3 1867 ’egy fajta, diákoktól játszott régi labdajáték, kifutó | Schlagballspiel’ (NSz.) Sz: métázik 1869 métázás [sz.] (BorsszemJ. 1869. máj. 9.: 2)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. meta ’kúpos vagy piramisos kialakítás, alakzat; egy fajta obeliszk; célpont; határjel’ [tisztázatlan eredetű]. ≋ Megfelelői: fr. méta ’iránymutató oszlop a római cirkusz versenypályáján’; ol. meta ’cél, végpont’; cseh meta ’ua.; egy fajta labdajáték’; stb. ⌂ A jelentések között metonimikus összefüggés áll fenn.
☞ TESz.; EWUng.