márka² A: 1854 Marke [es. nem m.] (Heckenast: IdSzT.); 1858 markkal (NSz.); 1865 márkot (NSz.); 1904 márka (Radó: IdSz.) J: 1 1854 ? ’emlékeztető jel | Merkzeichen’ (↑), 1917 ’ua.’ (Horovitz: IdSzMagy.); 2 1858 ’levélbélyeg | Briefmarke’ (↑); 3 1906 ’fajta, főleg áruk értékcsoportja | Fabrikat’ # (NSz.); 4 1917 ’védjegy, árujegy | Warenzeichen’ (Horovitz: IdSzMagy.) Sz: márkás 1947 márkás ’első osztályú, elsőrendű | erstklassig’ (NSz.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Marke, (R.) mark: ’jel, jelzés, jelölés; sajátos jegy, jelzés; áruvédjegy, márkajelzés; osztály, minőség; (levél)bélyeg’ [< fr. marque ’egy árura rakott jelzés; ismertetőjel, ismertetőjegy’]. ≋ Megfelelői: szbhv. marka; cseh (N.) marka; stb.: ’(levél)bélyeg; áruvédjegy, márkajelzés; osztály, minőség’. ⌂ A márka alak hanghelyettesítéssel keletkezett, esetleg a →márka¹ hatására; vö. →cérna, →ciha stb.