lotyog A: 1705 lotyog fütyög (Zrínyi: MM. 2: 157 [ɔ: 158]) J: 1 1705 ’fityeg; ide-oda mozog | schaukelnd hinab-, herabhängen; sich hin und her bewegen’ (); 2 1707 ’fecseg, locsog | schwatzen’ (RákFLev. 5: 421); 3 1792 ’〈folyadék〉 loccsanó hang kíséretében mozog | platschen, schwappen’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 4 1838 ’cuppog | quatschendes Geräusch von sich geben’ (Tzs.)

lottyan A: 1792 lottyant- ... meg (Baróti Szabó: KisdedSz. Lottyantani a.) J: 1 1792 ’loccsanó hangot ad | schwappen’ (); 2 1799/ ’mozdul, mozdít, moccan | rücken, sich rühren’ (NSz.); 3 1838 ’bizonyos zajjal esik, hull | mit einem gewissen Geräusch fallen’ (Tzs.) Sz: lottyant 1792 Lottyantani [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.)

lottyad × A: 1825 lottyatt [d-t] [sz.] (NSz.) J: ’petyhüdtté, ernyedtté válik | latschig werden’

lotty A: 1832 loty (Kreszn.), de vö. →lecsperdi; 1864 lotty (NSz.) J: ‹isz› 1832 ’〈lottyanás utánzására〉 | schwapp’ () | ‹fn› 1834 ’lélötty | Mansch, Pansch’ (Kassai: Gyökerésző 3: 301)

A szócsalád alapjai, az igék onomatopoetikus eredetűek. |  ⌂  A →lötyög szócsalád tagjainak veláris párjai. A tő azonos a →lotyó-éval. A végződések különféle igeképzők. A lotyog 3. és a lottyan 1. jelentése csaknem köznyelvinek tekinthető.

A lotty elvonás eredménye. |  ⌂  Az igékből jött létre.

A szócsaládhoz még |  ∼  A littylotty ’íztelen; híg, vizes stb.’  (1790/: NSz.), ’ua.’  (1805: Bálint: SzegSz.), ’‹loccsanást v. arra emlékeztető hangjelenséget utánzó mondatszó›’  (1832: Kreszn.), ’kotyvalék, sűrű pép stb.’ (1837: NSz.) ikerszó keletkezésmódja vitatott: vagy játszi alkotás a lotty-ból, vagy pedig a lityeg-lotyog ’ide-oda mozog’  (1808: Sándor I.: Toldalék Lityegni a.) ikerszóból való elvonás eredménye.

MNy. 9: 388; NyK. 47: 150; TESz. littylotty a. is; EWUng. latyak, lecsperdi, locsol, lotyó, lötyög