lomha A: 1585 ? luhnya (Cal. 459); 1611 Luhma (Szenczi Molnár: Dict.); 1645 lomha (CorpGr. 323); 1809 Lamha (NSz.) J: 1 1585 ? ’tékozló, pazarló | naschhaft, gefräßig’ (↑); 2 1611 ’lusta, tunya | träge, faul’ # (↑); 3 1611 ’esztelen, bolond | unsinnig, verrückt’ (↑)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ Esetleg összefügghet a →lanyha névszóval. Az eredeti változat a luhma ~ luhnya lehetett; a lomha forma ebből keletkezhetett hangátvetéssel. Az alaktani felépítéshez és a jelentésfejlődéshez vö. még →lanyha.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 880; NytudÉrt. 38: 163; TESz.; EWUng.→ lanyha