lebeny A: 1577 lepenie̜ie (KolGl.); 1787 lebernyénél [~e □] (NSz.); 1804 lebenyés [sz.] (NSz.); 1805 lepeny (NSz.); 1832 lebenyő [□] (Kreszn.); 1838 Lebeny (Tzs.); 1838 lebinye [□] (Tsz. Lepenye a.); 1865 lebėny (CzF.); 1898 lebbenyekkel (NSz.); nyj. leböny (ÚMTsz.); lepén (Nyatl. lebernyeg a.); leveny (PFÉvk. 1957: 199) J: 1 1577 ’a szarvasmarha álla alatt lelógó húsos bőr | Wamme’ (↑); 2 1787 ’köpenyféle; ruhadarab lebegő szárnya | Art Mantel; Schößchen, Frackschoß’ (↑); 3 1838 ? ’hús hártyás része | häutiger Teil des Fleisches’ (Tsz.), 1855–1860 ’ua.’ (MNy. 38: 307); 4 1885 ’karéjosan elálló rész 〈testen, testi szerven〉 | Lappen 〈Anat〉’ (Nyr. 14: 124)
lebernyeg A: 1590 Lepenyeg (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 73); 1647 lepeneg (NySz.); 1803 lebernyeg (Márton J.: MNSz.–NMSz. Lappen a.); 1805 lepënyeg (NSz.); nyj. lebörnyeg (ÚMTsz.); libërnyeg (Nyatl.) J: 1 1590 ’a szarvasmarha álla alatt lelógó húsos bőr | Wamme’ (↑); 2 1647 ’köpenyféle; ruhadarab lebegő szárnya | Art Mantel; Schößchen, Frackschoß’ (↑); 3 1805 ’karéjosan elálló rész 〈testen, testi szerven〉 | Lappen 〈Anat〉’ (NSz.)
A szócsalád alapja, a lebeny belső keletkezésű, valószínűleg származékszó. | ⌂ Az alapszó egy eredeti igenévszó névszói értékű tagja lehet (vö. leb (→lebel)); az igei értékű tagból keletkeztek feltehetőleg a →lebeg szócsalád tagjai. A szóvég -n ~ -ny névszóképző; vö. →gyertyán, →kemény stb. A lebenye és hasonló változatok valószínűleg E/3. személyű birtokos személyjelet tartalmaznak; vö. →epe, →vese stb. A lebernye alak szó belseji r-je inetimologikus.
A lebernyeg származékszó. | ⌂ A lebernyeg, a mely ugyanezt az inetimologikus r-et tartalmazza, a lebeny -g névszóképzős származéka.
A szócsaládhoz még | ⚠ A lebeny-nek igéből képzett szóként való magyarázata kevésbé valószínű. A másik magyarázat, amely szerint az eredeti lebenye változat -e igenévképzőt tartalmazó főnevesült folyamatos melléknévi igenév lenne, a lebben (→lebeg) kései előfordulása miatt szintén nem meggyőző.