lötyög A: 1698 lötyögnöm [sz.] (MKsz. 1987: 42); 1784 lö́työg-fityeg (Baróti Szabó: KisdedSz. 82); 1793 lö́gyögjek-fityegjek (NSz.); 1867 letyeg (NSz.); nyj. lüttyög (MTsz.) J: 1 1698 ’lődörög, ténfereg | herumlungern, schlendern’ (); 2 1784 ’fityeg; ide-oda mozog | schwankend hinab-, herabhängen; sich hin und her bewegen’ # (); 3 1800 ’〈folyadék〉 locsogó hang kíséretében mozog | sich schwankend und klatschend bewegen, schwappen’ # (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 4 1921 ’fecseg | schwatzen’ (ÚMTsz.)

lötyköl A: 1802/ lötykölve [sz.] (NSz.); 1897 Lötyiköl (NSz.) J: 1 1802/ ’lötyögtet, ráz | hin und her bewegen, schütteln 〈haupts. Flüssigkeit〉’ (); 2 1897 ’lötyög, rázódik | geschüttelt werden 〈Flüssigkeit〉’ (NSz.); 3 1920 ’mos, öblít | waschen, spülen’ (ÚMTsz. meglötyköl a.)

lötty A: 1832 löty (Kreszn.); 1846löttyért (NSz.) J: ’keverék, egyveleg, elegy, kotyvalék | Gemisch, Pansch’

löttyen A: 1838 Löttyen (Tzs.) J: 1 [főleg ki~] 1838 ’lottyan; hirtelen kiömlik | schwappen; überschwappen’ # (); 2 1900 ’mozdul | sich regen, rücken’ (NSz.) Sz: löttyent 1865 (CzF.)

löttyed A: 1832 löttyedtségében [sz.] (Sas 12: 91) J: 1 1832 ’ernyedt, lottyadt lesz; szétfolyik | quatschnaßig werden’ (); 2 1861 ’meghígul | sich verdünnen’ (MNyszet. 6: 339)

A szócsalád alapjai, az igék onomatopoetikus eredetűek. |  ⌂  A →lotyog szócsalád tagjainak palatális párjai. A lőtyög változat az első szótagi hangsúlyos magánhangzó nyúlásával keletkezett; vö. hozzá a (N.)lőtye ’malter, habarcs; kotyvalék; híg sár’ (1794: MNy. 65: 343) főnevesült folyamatos melléknévi igenevet.

A lötty elvonás eredménye. |  ⌂  Az igékből lett elvonva.

A szócsaládhoz még |  ∼  A tő zöngés változatából szokatlan felépítésű képzővel jött létre a (N.) lögymör ’kotyvalék’  (1834: Kassai: Gyökerésző 3: 304).

MNy. 9: 388; NyK. 47: 150; TESz. lögymör a. is; EWUng. lotyog