lót-fut A: 1684 lót-fut [?] (Thaly: Adal. 1: 193) J: ’ide-oda futkos, lejárja a lábát | hin und her laufen, sich die Füße ablaufen’

Összetett szó, ikerszó. |  ⌂  A (R.) lót ’fut, szalad’  (1561: MNy. 88: 509) + →fut ’rohan, szalad’ mellérendelő összetétele; keletkezésmódjához vö. →csetlik-botlik, fúr-farag (→fúr) stb. A lót származékszó egy fiktív tőből keletkezett, amely végső soron esetleg azonos a →lóbál, →lóg szócsaládokéval. Végződése eredetileg mozzanatos képző lehetett.  ∼  Idetartozik a lóti-futi ’ide-oda szaladgáló; szeleburdi’  (1871: NSz.) játszi képzésű származékszó.

TESz.; EWUng. fut, lóbál, lóg