léc A: 1399 ? Leech [szn.] (OklSz.); 1416 u./² lèćėk (MünchK. 59va); 1423 Leetz (Mollay: NMÉr.); 1828 lértz (TudGyűjt. 10: 70); nyj. lec (ÚMTsz.); li͜ëcc (Nyatl.) J: 1 1399 ? ’keskenyre fűrészelt deszka | Latte’ # (), 1416 u./² ’ua.’ (); 2 1865 ’egy fajta területmérték | Art Feldmaß’ (CzF.)

Valószínűleg német  (f.-ném.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) letze ’egy város, egy kastély legkülsőbb védvonala; ellenség elleni védőpalánk’, (kor. úfn.) letz ’ua.’, (baj.-osztr.) letz, letzen [többes szám] ’palánkokból készült védmű’, (h. kor. úfn.) lecz ’ua.’ [< ol. liccia, lizza ’küzdőtérnek, lovagi torna helyszínének korlátja’].  ⌂  A léc ’keskenyre fűrészelt deszka’ jelentése úgy keletkezhetett, hogy a szót egyes számban a védmű egyes darabjaira vonatkoztatva használták. A 2. jelentés metonimikus.  ⚠  Más német szóból, ill. a szlávból való eredeztetése kevésbé valószínű.

TESz.; Kobilarov–Götze: DtLw.; NytudÉrt. 88: 102; Mollay: NMÉr.; EWUng.