ládafia ∆ A: 1553 ladaffya (OklSz.) J: ’kis rekesz a ládában | kleines Fach in einer Truhe od. Lade’
Összetett szó. | ⌂ A →láda előtagból és az E/3. személyű a birtokos személyjeles fi (→fiú) utótagból keletkezett alárendelő birtokos jelzős főnév. Az utótag alakjához és jelentéséhez vö. (N.), (R.) asztalfia ’asztalfiók’ (1564: RMNy. 3/2: 53); (R.) ablakfia ’ablakszem’ (1673: NySz.). ∼ Egyéb megnevezés: ládafiók ’kis rekesz egy ládában, fiók’ (1795: NSz.), amely a →láda és a →fíók összetétele.