kussol A: 1704 kusolok (EWUng.); 1792 kussolni [sz.] (NSz.) J: 1 1704 ’meglapul | sich kuschen’ (↑); 2 1893 ’hallgat | schweigen’ (NSz.)
kuss A: 1706 kus (EWUng.); 1711 kuss (EWUng.); 1865 kús (Babos: KözhSzt.) J: ’〈hallgatásra, veszteg maradásra felszólító mondatszó〉 | kusch’ #
kusti × A: 1809 Kusti (NSz.) J: ’kuss | kusch’
Német jövevényszók. | ≡ Ném. (sich) kuschen ’lefekszik ‹kutya›; engedelmeskedik, hallgat’ [< fr. se coucher ’lefekszik’, ’‹az argóban› meglapul, meghúzódik, hallgat ‹eredetileg a vadászok kifejezéseként›’] | ném. kusch ’feküdj! ‹a kutya felszólítására›’ [< fr. couche-toi ’feküdj!’, ’‹az argóban› hallgass!’] | ném. kusch dich ’hallgass! maradj nyugton!’. ⌂ A kusti szó belseji t-je bajor-osztrák közvetítésre vall.
☞ TESz.; EWUng.