kun A: 1138/ ? Cundí [sz.] [szn.] (MNy. 32: 205); 1494 Kwn [szn.] (Neumann: Registrum 263.); 1527 kwn (ÉrdyK. 396); 1553 Kún [hn.] (Bálint: SzegSz. Kun u. a.) J: ‹fn› 1 1138/ ? ’egy török néptörzs tagja, kun ember | Kumane’ (↑), 1527 ’ua.’ (↑); 2 1769 ’egy magyar néprajzi csoport tagja | Angehöriger einer ung. ethnographischen Gruppe’ (NSz.) | ‹mn› 1335 ’egy török nyelvű magyarországi néppel és – később – egy magyar néprajzi csoporttal kapcsolatos | auf die ungarländischen Kumanen und – später – auf eine ung. ethnographische Gruppe bezüglich’ (OklSz.)

Jövevényszó, valószínűleg egy török nyelvből. |  ≡  A népnév a török forrásokból nem mutatható ki. Végül egy török *qū ’sárgás, fakó, szőke’ vehető alapul; vö. még  Kāšγ. quba ’sápadt, halvány, sárgás ‹a ló szőrének színeként›’;  CC. quv ’ua.’. Ebből keletkezhetett -n gyűjtőnévképzővel a *quvan (> *qūn) népnév. Az első adat egy 12. sz.-i arab írásműben található; vö. arab qūn ’kun ‹népnévként›’. Vö. még lat.  (k.) Cuni [többes szám] ’ua.’. A megnevezés a kunok haj- vagy arcszínére vonatkozhatott.

☞ Századok 1942: 166; MNy. 45: 43; TESz.; EWUng.→ komondor