kultúra A: 1700 Culturajatul (MNy. 80: 252); 1808/ kultúrának (NSz.) J: 1 1700 ’termesztés; tenyészet | Anbau (von Nutzpflanzen); Pflanzenzucht 〈Tätigkeit bzw. Fläche〉’ (↑); 2 1790 ’képzettség, műveltség | Bildung, Kultur’ # (NSz.); 3 1965 ’baktériumtenyészet | (Bakterien)kultur’ (ÉrtSz.)
kulturális A: 1860 kulturalis (PolitUjd. 1860. júl. 19.: 457); 1877/ kulturális (NSz.) J: ’művelődési; a kultúrát illető, ahhoz tartozó | kulturell; die Kultur betreffend, Kultur-’ #
A szócsalád legkorábbi tagja, a kultúra latin jövevényszó. | ≡ Lat. cultura ’megmunkálás, kidolgozás; gondozás; gazdaság; szellemi képzés’ [< lat. colere ’gondoz, művel, tisztel’]. ≋ Megfelelői: ném. Kultur; fr. culture; stb.: ’beépítés, hozzáépítés; termelés, tenyésztés; kultúra’.
A kulturális nemzetközi szó. | ≡ Ném. kulturell; ang. cultural; fr. culturel; stb.: ’kulturális’; vö. még fr. cultural ’termesztéshez, a hozzáépítéshez tartozó’. Talán a franciában keletkezett. ⇒⌂ A magyarba főleg német közvetítéssel került át, latinosított végződéssel.
A szócsaládhoz még | ∼ Idetartozik az összetett szók előtagjaként használt kultúr-; vö. kultúrállam ’művelt állam’ (1870: NSz.); kultúrhistória ’kultúrtörténet’ (1872: NSz.); kutúrnép ’művelt nép’ (1873: NSz.); stb. Ezek német mintára alkotott részfordítások; vö. ném. Kulturstaat ’kultúrállam’, Kulturgeschichte ’kultúrtörténet’, Kulturvolk ’kultúrnép’; stb.