kukucsol A: 1508 kakvւol (DöbrK. 403); 1566 be kakoczola (NySz.); 1663 kukucsolásnak [?✐] [sz.] (NySz.) J: ’kukucskál | gucken’
kukucsál × A: 1552 chillag kakuchalóc [sz.] (NySz.); 1591 kukocsalsz [✐] (NySz.); 1777 kukutsálván [sz.] (NyF. 50: 30); nyj. kukicsál (MTsz.) J: ’kukucskál | gucken’
kukucskál A: 1584 kakuczkaltac (NySz.); 1788 bé-kukutskállok (NSz.); nyj. Kukocsgálódik [sz.] (ÚMTsz.) J: ’les, nézeget | gucken’ #
kukk² A: 1588 kukot (NySz.); 1647 kukkot-is (NySz.); nyj. kakk (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1 [tagadó partikulákkal, főleg tárgy esetben | mit Negationspartikeln und haupts. im Akk] 1588 ’egy szót se | keinen Muck, keinen Buchstaben’ (↑); 2 1938 ’bújócska | Versteckspiel’ (ÚMTsz.) | ‹msz› 1 1844 ’〈rímszóként népdalokban és gyermekversekben〉 | 〈als Reimw in Volksliedern und Kinderreimen〉’ (NSz.); 2 1865 ’kukucs | kuckuck’ (CzF. kuk¹ a.) R: kukkra 1905 ’azonnal; egy pillanatra | gleich; einen Moment’ (Nyr. 34: 192)
kukkant A: 1786 kukkantok (NSz.); 1788 bé-kukontson (NSz.); 1790 gukkant (NSz.) J: 1 1786 ’mukkan | mucksen, einen Muck tun’ (↑); 2 1786 ’tekint | gukken’ # (NSz.); 3 1790 ’bólint, bóbiskol | nicken’ (↑)
kukkan × A: 1790 kukkanni [sz.] (NSz.); 1816 Gugganni [sz.] (Gyarmathi: Voc.) J: 1 1790 ’mukkan | mucksen, einen Muck tun’ (↑); 2 1792 ’tekint, néz vhova | heraus-, hinein- bzw. hereingucken’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Ki-kukkantni a.); 3 1916 ’alszik | schlafen’ (Nyr. 45: 106)
kukkint × A: 1858 kukkintatok [sz.] (BpHírlap 1858. márc. 24.: [5]); 1883 bekukkintanak (NSz.) J: ’tekint, pillant | gucken’
Onomatopoetikus eredetűek. | ⌂ Az igék és az indulatszó párhuzamosan keletkeztek. Az igék végződései különféle képzők. A ’kukucskál’ típusú jelentések hangadással összefüggésben, főleg metonimikusan keletkezhettek, a terjedésükhez valószínűleg a ném. gucken ’néz, kukucskál’ is hozzájárult. A kukkant 3. és a kukkan szintén 3. jelentése egyrészt a →kókad hatását tükrözi, másrészt feltehetőleg összefügg a bólintással, ami a csodálkozással, a felriadással jár együtt; vö. még kukkadoz ’bólintva szundikál’ (1832: NSz.). A kukk² főnévi 2. jelentése a játékbeli kémleléssel magyarázható. ∼ Ugyanebből a tőből jött létre gyakorító képzővel a (R.) kakucskol ’les; ámul’ (1578: Bornemisza: ÖrdKís. 167). A kukucs ’kukk ‹mondatszó›’ (1793: NSz.), ’színházi látcső; kémlelőnyílás’ (1845: NSz.) elvonás a szócsalád cs elemű igéiből. A (N.) kukucska ’kíváncsi lény ‹az első adatban tehén neveként›’ (1828: MNy. 65: 92), ’színházi látcső’ (1882/: NSz.), ’zsibvásár’ (1898–1948: ÚMTsz.) szintén elvonás a kukucskál-ból. A kuksi ’vásár, piac ‹a régi argóban›’ (1775: MNy. 58: 109), ’‹megszólítás›’ (1880: NSz.) és a (N.) kukucsi ’kémlelőnyílás; ablak’ (1863: Kriza [szerk.] Vadr. 341), ’rövidlátó’ (1893: MTsz.) játszi szóképzés eredményei. Feltehetőleg ugyanebből a tőből keletkezett gyakorító képzővel a (N.) kukog ~ kunkog ’kuruttyol; dünnyög; zúg, zümmög; kuncog; morog’ (1835: Tzs. Quaken a.).
☞ Nyr. 66: 58; TESz. kukucskál a., kukk¹ a. is, kukk³ a. is, kukkant a. is, kunkog a. is; EWUng.→ kuka¹