kucorog [1] A: 1645 kuczorogtak (Geleji Katona: Titk. 272); 1717 e./ kuczorgottam (NySz.) J: 1 1645 ’kuporog, gubbaszt | kauern, sich ducken’ (↑); 2 1766 ’alázatosan kér, könyörög, kunyerál | flehen, betteln’ (NSz.); 3 1796 ’nyomorog, szűkölködik | armselig leben, darben’ (NSz.)
kucorodik A: 1702–1764 öszve... kutzaradik [▽] (MNy. 4: 233); 1752 le kutzurodik (Mikes: TLev. 206); 1784 kutzorodik (Baróti Szabó: KisdedSz. 41) J: ’lekuporodik, összehúzza magát | niederkauern, in sich zusammenschrumpfen’
kucorít × A: 1794 Kutzorit (NSz.) J: ’zsugorít, összehúz | zusammenschrumpfen’
Származékszók relatív fiktív tőből. | ⌂ A relatív tő -r gyakorító képzővel keletkezett. Az abszolút tő ’meggörbül, elgörbül’ jelentésben egy eredeti igenévszó igei értékű tagja; a névszói értékű tag a →kacs. Az igék végződése -g gyakorító, -d gyakorító-visszaható képző, ill. -ít műveltető képző. Lehetséges az is, hogy a kucorog a →kuncsorog szóhasadás útján párhuzamosan keletkezett párja. Az első adatok esetleg szó belseji cs-vel is hangozhattak. Az igék jelentései az abszolút tő eredeti jelentéséből jöttek létre. A kucorog 2. jelentéséhez vö. →esekedik, →kunyerál; lat. plicare ’hajtogat, redőz’ : supplicare ’esedezik, koldul’; stb.