kubik ∆ A: 1789 Kubik lábnyi (NSz.) J: ‹fn› 1 1789 ’harmadik hatvány, köb | dritte Potenz’ (↑); 2 1886 ’kubikoláskor ásott gödör | bei der Erdarbeit ausgehöhlte Grube’ (NSz.); 3 1912/ ’kubikolás, földmunka | Erdarbeit’ (ÚMTsz.)
kubikos A: 1858 kubikosok (BpHírlap 1858. szept. 5.: [2]); 1896 kubikusok (NSz.) J: ‹fn› 1858 ’földmunkás | Erdarbeiter’ (↑) | ‹mn› ’földmunkát végző 〈személy〉 | Erdarbeit ausführend 〈Person〉’ (NSz.)
kubikol A: 1863 kubikolókat [sz.] (SzegediH. 1863. febr. 14.: [2]) J: ’földmunkásként dolgozik | Erdarbeit machen’
A szócsalád alapja, a kubik jövevényszó egy német összetételi előtag alapján. | ≡ Vö. ném. Kubikmeter ’köbméter’, Kubikklafter ’köböl’, Kubikwurzel ’köbgyök’ stb. A ném. Kubik ’kocka; harmadik hatvány’ a lat. cubicus ’kocka alakú; a harmadik hatványon lévő’ melléknévre megy vissza. ⌂ A 2. és 3. jelentés kubikgödör ’a földmunkák során kivájt gödör’, ill. kubikmunka ’földmunka’ típusú összetételből való önállósulás eredményei. Az efféle összetételek létrejötte azzal magyarázható, hogy a földmunkás bérét a kiásott, köbölben mért föld után számolták. ∼ A (R.) kubikus öl ’köböl’ (1778: NSz.) szószerkezet jelzője a latin melléknév (↑) közvetlen átvétele.
A kubikos származékszó. | ⌂ A kubik-ból jött létre -s névszóképzővel; vö. asztalos (→asztal), üveges (→üveg) stb.
A kubikol származékszó. | ⌂ Szintén a kubik-ból fejlődött ki -l igeképzővel.