korzó A: 1792 Corsot (NSz.); 1867 korzó (NSz.) J: 1 1792 ’utcai sétálás | Spaziergang auf der Straße; Schaufahrt’ (↑); 2 1793 ’sétahely | Wandelanlage’ (NSz.) Sz: korzózik 1900 korzóznak (NSz.)
Olasz jövevényszó, valószínűleg német közvetítéssel is. | ≡ Ol. corso ’futás, keringés, körforgás; tengerhajózás; hosszú, széles út sétakocsikázásra; séta; stb.’; – vö. még ném. Korso ’lóverseny lovas nélküli lovakkal; út sétakocsikázásra; sétakocsikázás; díszmenet; körút, fasor; stb.’. Az olaszban a lat. cursus ’futás, keringés, körforgás; sportmérkőzés, sportverseny stb.’ él tovább [< lat. currere ’kering, körbejár, fut stb.’]. ≋ Megfelelői: fr. corso ’sétáló utca; kocsisor a farsangi felvonuláson’; szbhv. korzo ’sétatér, versenypálya; felvonulás, ünnepi menet’ stb. A szó elterjesztésében esetleg a német (B.) is szerepet játszhatott.
☞ TESz.; EWUng.→ kurzus