kortyant A: 1548/ kortyantnac (Tinódi: Cronica k3b); nyj. gorgyant (MTsz.) J: ’egy kortyot iszik | einen Schluck tun’ #
korty A: 1570 kortyotok (RMKT. 4: 239) J: ‹fn› 1 1570 ’kortyantás, ill. annyi ital, amennyit egyszerre le lehet nyelni | Schluck, Trünkchen’ # (↑); 2 1799 ’szomjúság | Durst’ (NSz.); 3 1803 ’ital | Getränk’ (NSz.) | ‹isz› 1621 ’〈a kortyolás, kortyantás hangjának utánzására〉 | 〈zum Lautnachahmen des Schluckens〉’ (Szenczi Molnár: Dict.)
kortyog × A: 1736 kortyogós [sz.] (MonÍrók. 11: 326); nyj. gortyog (MTsz.) J: 1 1736 ’kotyogó, bugyogó hangot ad | blubbern, sprudeln’ (↑); 2 1736 ’kortyol, kortyolgat | laut, wiederholt schlucken, gluckern’ (MonÍrók. 11: 326); 3 1786 ’korog 〈a gyomra vkinek〉 | knurren 〈Magen〉’ (NSz.)
kortyoz ∆ A: 1748 kortyozás [sz.] (NySz.) J: ’kortyol(gat) | wiederholt nippen’
kortyol A: 1792 El-kortyolta (Baróti Szabó: KisdedSz. Kortyogni a.) J: ’többször nyel 〈italból〉 | wiederholt, laut schlucken’ #
kortyint A: 1834 kortyintani [sz.] (NSz.) J: ’egy kortyot nyel | einen Schluck tun’ #
A szócsalád alapjai, az igék onomatopoetikus eredetűek. | ⌂ A tő a →kordul vagy a →kotyog szócsalád tövével függ össze. Előbbi esetén a szó belseji ty-hez vö. →fortyan, →hortyog, utóbbi esetén a szó belseji r szervetlen járulékhang. A végződések különféle igeképzők.
A korty valószínűleg elvonás eredménye. | ⌂ A szócsalád igéiből keletkezhetett, de azzal is számolni lehet, hogy a kortyoz és a kortyol a korty származékszavai.
A szócsaládhoz még | ∼ Játszi szóalkotásként idetartozik: kortyondi ’iszákos, részeges (ember)’ (1785: NSz.). Ugyanebből a tőből keletkezett: kortyan ’csukló hangot ad ki’ (1808: Sándor I.: Toldalék 508).