kortes A: 1750 Cortesek-is (NSz.); 1830 Corteszeink (NSz.); 1843 korteseket (NSz.) J: 1 1750 ’spanyol rendek, ill. népképviselet Spanyolországban | spanische Stände; Volksvertretung in Spanien’ (↑); 2 1830 ’választó | Wähler’ (↑); 3 1841 ? ’az a személy, aki valamely párt híveit toborozza, s a választások alkalmával pártja érdekében agitál | Parteiwerber, Stimmenwerber’ (NSz.), 1846 ’ua.’ (NSz.) Sz: korteskedik 1830 korteskedést [sz.] (Fejér: Henrik 40)

Spanyol jövevényszó, esetleg német közvetítéssel is. |  ≡  Sp.  (R.) cortes [többes szám] ’spanyol rendi gyűlés’; – vö. még ném. Cortes ’népképviselet, parlament Spanyolországban’. A spanyolban a sp. corte ’udvar; udvartartás’ szóból [< lat.  (vulg.) cortis ’udvar; törvényszék’]. Vö. még sp. Las Cortes ’a spanyol parlament’.  ≋  Megfelelői: ang. cortes; fr. cortès; stb.: ’a spanyol törvényhozó testület’.  ⌂  A 2. és 3. jelentés a spanyol forradalom liberális eszméinek hatására jött létre a 19. sz. elején: a monarchisták a szót ebben a jelentésben gúnynévként használták a liberális kisnemesekre. A magyar s-es kiejtés magyaros olvasás eredménye.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv. korteš; szlk. korteš : ’az, aki egy párt híveit toborozza, agitál.’.

☞ Szily: NyÚSz.; MNy. 23: 208; TESz.; EWUng.→ kurizál, kurtizán