korong A: 1274/ Korongh; Keurusfakurungh (OklSz.) J: 1 1274/ ’kerek erdő | runder Wald’ (↑); 2 1528 ’egy fajta kerék 〈vízimalom alkatrésze〉 | Art Wasserrad’ (OklSz.); 3 1551 ’vízszintes síkban forgatott, lapos henger alakú eszköz, amelyen a fazekas az agyagot formálja | Töpferscheibe’ (NySz.); 4 1828 ’kerek lap v. tányér alakú tárgy, tárcsa | Scheibe’ # (NSz.); 5 1911 ’a jégkorongozók kemény gumiból készült kis, lapos sporteszköze | Scheibe 〈im Eishockey〉’ (Bánhidi: Sportny. 259) Sz: korongos 1492 khorongozson [hn.] (OklSzPótl.) | korongol 1799 korongolni [sz.] ’fazekaskorongon készít | auf der Töpferscheibe formen’ (NSz.) | korongozik 1899 [sz.] ’fazekaskorongon készít | auf der Töpferscheibe formen’ (AkÉrt. 10: 299); 1936 [sz.] ’jégkorongozik | Eishockey spielen’ (Bánhidi: Sportny. 259)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. krǫgъ ’kör’; szbhv. krug ’ua.; korong, tárcsa’, (N.) ’kútkáva; gombolyag’; szlk. kruh ’kör; kör alakú dolog’, hrnčiarsky kruh ’fazekaskorong’; or. круг ’kör’, ’kör v. karika alakú szoba; karperec, gyűrű’; stb. [indoeurópai eredetű; vö. óész. germ. hringr ’karika, gyűrű’; umb. cringatro, krenkatrum ’öv, szíj; vállpánt mint jelvény’; stb.].  ⌂  A szó belseji n vagy arra utal, hogy a szó még a 10. sz. vége előtt, vagy pedig egy bolgáros szláv nyelvváltozatból a 12. sz. végéig került a magyarba; vö. →abroncs, →dorong stb. Az 1. jelentéshez vö. →kerek. A 3. jelentésből származik a 4., abból pedig az 5.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 282; TESz.; EWUng.; H.Tóth-Eml. 383→ kuruzsol, rang