kommentár A: 1620 Commentariusiban (MNy. 69: 366); 1804/ Commentáriust (NSz.); 1836 commentáriumocskák [sz.] (NSz.); 1836 commentar' (NSz.); 1841 commentárok (NSz.); 1864 kommentárt (NSz.) J: 1 1620 ’magyarázat, értelmezés, fejtegetés | Kommentar’ (↑); 2 1841 ’(kritikai) megjegyzés, észrevétel | (kritische) Bemerkung’ (↑)

kommentál A: 1700 commentálnak (NSz.); 1844 comentálgatni (NSz.); 1864 komentál (NSz.); 1878/ kommentálni [sz.] (NSz.) J: 1 1700 ’magyarázó jegyzetekkel lát el vmit 〈főleg nehezen érthető szöveget〉 | erläutern, kommentieren 〈haupts. schwer verständlichen Text〉’ (↑); 2 1844 ’megjegyzést fűz vmilyen eseményhez, cselekményhez stb. | Bemerkungen hinzufügen 〈zu einem Geschehen, zu jmds Handlungen〉’ (NSz.); 3 1855 ’〈hírt, eseményt〉 magyaráz, értelmez | auseinandersetzen, erörtern 〈Massenmedien〉’ (NSz.)

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. commentarius (liber) ’feljegyzés, jegyzettömb, napló, jegyzőkönyv’, commentarium (volumen) ’ua.’, (h.) commentarius ’jegyzék, lista; írásbeli indoklás, nyilatkozat’ | lat. commentari ’átgondol, meggondol; megmagyaráz, megtárgyal, fejteget’ [< lat. comminisci ’kieszel, kigondol’].  ≋  Megfelelői: ném. Kommentar, kommentieren; fr. commentaire, commenter; stb.: ’megjegyzés, magyarázat; magyaráz, kommentál’.  ⌂  A kommentár alak keletkezésében bizonyosan a német hatás is szerepet játszott.  ∼  Idetartozik: kommentátor ’kommentátor, magyarázó’  (1792 e./: NSz.), ennek alapja a lat.  (kés.) commentator ’feltaláló, értelmező, magyarázó’.

☞ TESz. kommentál a.; EWUng.→ memória