koma A: 1213/ ? Coma [szn.] (VárReg. 143.); [1291–1294] ? Kumad [sz.] [hn.] (MNy. 22: 301); 1520 komasag [sz.] (GyöngyGl. 377.); 1556 komja [kom □] (CzF.); 1785 Komé (NSz.); nyj. kumám (ÚMTsz.) J: 1 1213/ ? ’a keresztapa a keresztgyermek szüleinek, ill. az apa a keresztapának a szempontjából | Gevatter’ (), 1520 ’ua.’ (); 2 1566 ’pajtás, cimbora | Freund, Kamerad’ (Heltai: Fab. 35); 3 1777 ? ’tréfás ember | Spaßmacher’ (NSz.), 1792 ’ua.’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Komázás a.); 4 1810–1820 ? ’keresztelő | Taufschmaus’ (NSz.), 1891 ’ua.’ (NSz.); 5 1838 ’leány, aki pünkösdkor tojást kap egy legénytől | Mädchen, das zu Pfingsten von einem Burschen ein Ei bekommt’ (Tsz.); 6 1848/ ’komaasszony | Gevatterin’ (NSz.); 7 1887 ’vőfély | Brautführer’ (Nyr. 16: 430) Sz: komaság 1520 ()

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. kum ’koma, keresztapa; (leány)kérő és segítő’, (N.) ’keresztgyermek ‹fiú›; koma, keresztapa’, kuma ’komaasszony, keresztanya keresztgyermek ‹kislány›’; szlk.  (K.) kum, kumo ’koma, keresztapa ‹a keresztségben›’, kuma ’komaasszony, keresztanya’; or. кут ’koma, keresztapa’, (N.), (R.) ’barát, pajtás ‹idősebb férfiak megszólításaként›’, кута ’komaasszony, keresztanya’, (N.), (R.) ’idősebb barátnő ‹megszólításként is›’; stb. [tisztázatlan eredetű].  ⌂  A koma alak esetleg úgy keletkezett, hogy a szláv hímnemű alakhoz a magyarban E/3. személyű birtokos személyjel járult; vagy a szó a szláv nőnemű alakból származik. A szóvégi é-s változat feltehetőleg a szláv vokatívuszra megy vissza. A 2. jelentés keletkezése az eredeti 1. jelentésből valószínűleg azzal magyarázható, hogy a vér szerinti szülők és a keresztszülők között általában szoros baráti kapcsolat van. Az 5. jelentés a 2. jelentés alapján keletkezett. A 3. jelentés valószínűleg azzal függ össze, hogy a keresztelői lakoma vidám hangulatáról a keresztkoma gondoskodik. A 4. jelentést talán a komába megy, hív ’komának megy, komaságba hív’ típusú szószerkezetek magyarázzák. A 6. jelentés önállósulással jött létre a komaasszony ’komaasszony, keresztanya’ összetétel előtagjából; vö. komámasszony ’ua.’  (1570: RMNy. 2/2: 211). A 7. jelentés vagy a szlávból jött létre, vagy metafora az 1. jelentés alapján.

Melich: SzlJsz. 1/2: 337; Kniezsa: SzlJsz. 275; TESz.; EWUng. kis-