komócsin A: 1788 komotsiny (MNy. 70: 476); 1798 Komotsin (NSz.); 1807 Komótsin (MagyFűvészk. 97); 1834 Komótsény (Kassai: Gyökerésző 3: 187) J: ’a pázsitfüvek családjába tartozó, lenge nádforma réti fű | Lieschgras (Phleum)’
Bizonytalan eredetű, esetleg jövevényszó egy török nyelvből. | ≡ Az alapszóhoz vö. CC. qamı̈š; Kāšγ. qamı̈š; stb.: ’nád’. ⌂ A törökben ebből keletkezhetett egy származékszó -n névszóképzővel; az ilyenféle képzés átvételéhez vö. →gyümölcsény. A magánhangzó fejlődéséhez esetleg vö. →boszorkány, →oroszlán stb. Átadó nyelvként talán a kunnal is lehet számolni. ⊚ Növénytani műszó. ⚠ Kevésbé valószínű, hogy a szóvégi n és ny magyar képzők lennének.
☞ MNy. 23: 52; TESz.; EWUng.